Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive

Thursday, February 26, 2009

Korkülönbség


A fiaim között szinte napra pontosan 2-2 év van. Szóval kicsi a korkülönbség.
Nézzük, miért is jó ez.

1. a gyerekek jól tudna együtt játszani. (és verekedni)
2. hasonló az alvásigényük, ezért egyszerre mennek aludni. (és egyszerre kelnek fel reggel 6-kor. vasárnap is....)
3. mivel hasonló játékokkal játszanak, megtanulnak osztozkodni. (ha pedig mégsem akarnak, az elhanyagolható testi különbségek miatt egyenlő eséllyel veszik el a másiktól).
4. nem kell a nagy levetett ruháit tárolgatni, mert gyorsan öröklik a kisebbekek (de természetesen nekik épp az a kisautós póló kel, amit még a testvérük hord)
5. a mosható pelenkáknál szinte szó szerint melegváltást volt, ezért nem jöttem ki a gyakorlatból (azért már unom.....)
6. optikailag is jól néz ki a három Minimanó együtt, büszkén vonulhatok velük (addig, amíg az egyik el nem kezd dilizni és bevonni a többit is, akkor már inkább elbújnék)

Tuesday, February 24, 2009

Nem leszel inkább lovag?

Teljesen kilátástalannak tűnő kísérlet volt, hogy eltereljem elsőszülöttemet attól a szándékától, hogy sárkány akarjon lenni farsangkor.
Egy lovagot azért egyszerűbb megcsinálni. Egy polóra rajzolok egy bourbon-liliomot, alufóliával bevont papírból pedig készítek egy pajzsot, meg egy sisakot, gondoltam. Fegyver nem kell, óvonéni úgy sem engedi.

De nem, ő sárkány akart lenni. Gonosz sárkány, aki tüzet okád. Mert ez jól passzol hozzá. Elég érzékeny gyerek ő, nehezen teremt kapcsolatokat, de ha erős sárkány, akkor mindenki fél tőle.
Ezért jó a farsang, minden gyerek kiélheti legbelsőbb lelkivilágát. Ezért az oviban a 10 lányból 7 királylánynak öltözött, a kisnövésű fiú műizmokkal ellátott pókember lett, András, a középsőm, pedig bejelentette, hogy jövőre, majd ha ő is ovi lesz, bohócnak fogja maszkírozni magát.
Mondanom sem kéne (de azért mondom) ő a család mókamestere.

Szóval visszatérve a sárkányomhoz. Elindult a brénsztorming, először gondoltam veszek egy zöld gatyót, meg pólót, varrok egy farkat, oszt jónapot!
Igen ám, de nem számoltam vele, hogy álmos kisvárosunkban nem kapok zöld nadrágot. Meg azzal sem, hogy fiam extra kívánságokkal (úgy, mint szárny, fül, tűz) áll majd elő.
No sebaj, átugrunk a szomszédos Csehországba (igen, tudom Magyarország nme határos Cseh-vel, maximum Szlovákiával, de én nem is ott lakom), ott majd biztos tudok venni valami megfelelőt. Álmomban...

Nincs mese , varni kell. Ugyan van egy középkategóriás varrógépen, de évente, ha kétszer előkerül, nem vagyok az a varrogató típus.
Szóval belekezdtem. A farok-szárny-tűz együttes még simán ment, hasamra ütöttem, szappannal rajzoltam mintát az anyagra, kivágtam, összevartam, betöltöttem stiroporral.
A gatyánál már bajban voltam, végső elkeseredésemben fogtam a gyerek pizsamaalsóját, kb. körberajzoltam, és varrtam.... Az eredmény az lett, hogy a nadrág két szára eltérő vastagságú lett, és amíg a gyerek lábai íppeg'hogy belefértek, a fenék rész olyan nagy lett, hogy ha mindhárom gyerekem popsiját belerakom, még mindig maradt volna hely...
No sebaj, kreatív anyuka vagyok, fűztem bele gumit, ami végül is a helyén tartotta a dolgot. A póló meg úgyis takarja a kényes részeket.

Végül elkészült a mű, de annyit dolgoztam vele, hogy azt hiszem jövőre András nem bohóc, hanem sárkány lesz...
.

Monday, February 23, 2009

süti

KUGLÓF

Ez most egy képtelen (pontosabban csak egy képes) recept lesz. Önmagában nem bonyolult, az ember összekeveri a hozávalókat, megsütni, csokimázzal bevonja, és kész.
Viszont, a hozzávalókból semmit nem szabad kihagyni, mert ez garantálja, hogy a tészta omlósan puha, a csokimáz pedig könnyen kenhető lesz.

1. 12 dkg margarint, 4 dkg, ÁTSZITÁLT porcukrot, 4 tojássárgáját, 5ek vizet, 2 ek rumot, 1 fél citrom levét, 1 ek ecetet és egy kk keményítőt habosra keverünk.
2. a tojásfehérjéket 4dkg ÁTSZITÁLT porcukorral, 1 csipet val, és egy ek vízzel kemény habbá verjük. Majd a habot a tojásos-vajas masszához adjuk.
3. 25 dkg lisztet 2x ÁTSZITÁLUNK, hozzáadunk 1 csapott kiskanál szódabikarbónát, vagy 1 csomag sütőport, majd a felét belekeverjük a masszába, ezután hozzáteszünk 4 ek tejet és belekeverjük a liszt másik felét.
4, az egészet kuglófformába öntjük és 175 fokon (4-es fokozat) 45-50 perc alatt megsütjük.

Csokimáz:
kb 10 dkg fekete csokoládét, 1 ek margarint és egy kiskanál olajat (napraforgó, vagy repce) edénybe teszünk és forró gőz fölött, vagy a mikroba téve megolvasztunk, majd a még meleg kuglófra öntjük, miközben egy kanállal egyenletesen elkenjük a süti oldalán.

Megjegyzések: 1, az eredeti receptben 6 tojássárgája, és fehérje van. Én ezt túl soknak találtam, ezért vízzel váltottam ki és eszerint írtam le.
1 tojássárgáját 2 ek, 1 tojásfehérjét pedig 1 kk víz helyettesít.
2, A tojásfehérjébe egyébként akkor is érdemes egy kis vizet és sót tenni, ha nem váltunk ki vele semmit, mert könnyebben verhető lesz.
3. Az ecet és a keményítő lisztjavító szerepet tölt be.
4. a csokizmáznál, a felhasznált csoki minőségétől, kakaó- és zsírtatalmától függően több/kevesebb margarinra és olajra lehet szükség. Akkor jó az állaga, ha olyan 30-35 fokon (ha a szánkhoz érintjük és már nem érezzük melegnek, de még nem is hideg) a kanálról lecsöppen, de nem folyik.

Fazsirinek: a délután sütőtt kuglóf másnap reggel még puha volt. Pogácsát pedig megint sütöttem és eltettem 1-2 darabot. A péntek délben sütött pogik vasárnap délelőtt még puhák voltak.

Sunday, February 22, 2009

Tél....


Az elefántok nem szeretik a telet. Meg nem is nagyon bírják.
Nem tudta ezt a híres karthagói hadvezér, Hannibál, aki a második pun háborúban gondolt egyet, és átkelt az Alpokon hadseregével. Vitt magával harci elefántokat is, de a szegény párák kimúltak a havas lejtőkön, így nem sikerült a rómaiaknak szánt meglepetés

Az elefántokkal ellentétben viszont bizonyos tevefajták nagyon is szeretik a hideget és a havat. Ezek Közép- Ázsiából származnak, hiszen ott is van sivatag. Közép-Ázsiában pedig esik a hó is, meg a szél is fúj. Szóval ezek a tevék télállóak.
Talán Hannibál is jobban tette volna, ha elefántok helyett tevét használ.

A tevék most nálunk is nagyon jól éreznék magukat, mert már napok óta esik a hó. Igaz, mivel fagypont fölött van a hőmérséklet, ami leesik, az gyorsan el is olvad, ezért a Zuram és a fiaim állandó harcot folytatnak az udvaron álló hóember létéért, úgy vannak vele, mint az a szerencsétlen Kőmíves Kelemen és társai a dévai építkezéssel, amit felraknak reggelre, leolvad estére.
Még jó, hogy a Zuram, nem magyar, ezért nem ismeri Kőmíves Kelemenné legendáját, mert a végén még beleépítene a hóemberbe, hátha attól nem olvad tovább...

Saturday, February 21, 2009

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

a mai "Kineziológia 6- A meridiánok 2." című bejegyzést, február 17-ei dátummal két bejegyzéssel lejebb tette a gép.

Friday, February 20, 2009

Pizsama-parti



Nagyra értékelem az óvonéninket, első rendű pedagógus. Mindig kitalál valami érdekes dolgot a gyerekeknek. Sütit szoktak sütni, különböző ünnepeket megünnepelni, és hasonlók.

Ma például pizsama partit rendeztek az óvodában. Minden gyerek felvette a hálóruháját, és az óvonénik is beöltöztek.
Könnyű nekik, gondoltam, hiszen évente max. egyszer kell pizsamapartit rendezniük.
Nekem meg minden este. És nem ez az egyetlen különbség.


Az oviban parti reggel 8-tól 11:30-ig tartott, az itthoni hajnali 2, és hat között van.
Az oviban 24 gyerek bulizott együtt, itthon - szerencsére - csak 3 szokott.
Az oviban a gyerekek mindenféle finomságot ettek, itthon... no még csak azt kéne.....
Az oviban a gyerekek egymás fejét ütötték a párnákkal (amíg óvonéni közbe nem lépett), itthon a Zuram veséjét és az én gyomromat szokták félálomban rugdosni.
Az oviban a gyerekek nem aludtak, itthon a Zuram és én nem szoktunk.
A parti miatt a 180x200-as ágyunk gyakran kicsinek bizonyul, nagyobb, meg sajnos nem fér be a hálóba.

Wednesday, February 18, 2009

Anya tervez, gyerek végez....



"Van, amit az ember előre megérez.
Különösen akkor, ha babát vár.
Nem is akartam előre megtudni, hogy mi lesz,
mert nekem csak lányom lehet"
(Janikovszky Éva, Örülj, hogy fiú!)

Ezzel szemben van három fiam.
Az az igazság, hogy csak először voltam biztos benne, hogy nekem csak lányom lehet. A környezetemben mindig a nőnemű csecsemők voltak túlsúlyban, el sem tudtam képzelni, milyen egy pasi, ha kisbaba.
Aztán megszületett a nagyfiam, és...
"Hogyan is lett volna lány, amikor fiú!"
Másdszor még gondoltam, hogy esetleg lány lesz, harmadikra viszont már el sem tudtam képzelni.
Igen, szeretnék egy kislányt is, de csak ezért nem vállalok egy negyedik babát, úgyis fiú lenne.

De a gyerekek neme, ugye biológiailag adott, viszont a nevelésüket a szülő határozza meg. Gondoltam, ezért:
Elhatároztam, hogy uniszex gyerekeket fogok nevelni, és a fiaim ugyanúgy fognak babázni, mint kocsit tologatni.
Mondanom sem kell, ez nem sikerült. Nemhogy nem kerültek "lányos" játékok a gyerekszobába, de még az egyetlen, nőnemű duplo figurát is elnyelte a fekete lyuk....

Még azt is gondoltam, hogy Tomit 2,5 évesen játszócsoportba viszem, mennyire fogja szeretni.
Hát nem szerette, annyira tiltakozott, hogy kb 2x mentünk, aztán többet nem.

Ebből okulva Andrást nem akartam 2,5 évesen oviba iratni (itt ez az alsó korhatár), mondván nem fogja szeretni....
Ezzel szemben minden nap, amikor visszük a bátyját az oviba, megkérdezi, ő mikor mehet már.

Azért az évek alatt fejlődtem és okosodtam, így Iván már nem tudja keresztül húzni a számításaimat.
Nála egyszerűen nem tervezek be előre semmit.

Tuesday, February 17, 2009

Hajtogassunk pogácsát!

Nem origamizni fogunk, és nem is az autópályán közlekedni (a Zuram elszólása volt, hogy nem akar 130cal HAJTOGATNI az autópályán), hanem sütünk.

A tésztához veszünk fél kiló lisztet (35 dkg sima fehér, 15 dkg teljes kiőrlésű) és 2-3x átszitáljuk, mert ettől csomómentes lesz a liszt és némi levegő is keveredik közé, amitől majd könnyebb, puhább lesz a végeredmény.
Elkészítjük az élesztőt:
a, ha friss az élesztő, akkor egy kockányit összemorzsolunk egy kk cukorral, megvárjuk, amíg folyós nem lesz, és hozzáadunk 1 dl lanyos vizet, megfuttatjuk
b, ha por az élesztő, akkor 1 dl langyos vízbe teszünk 1 kk cukort, és kicsit megfuttatjuk
Amíg fut az élesztő, a lisztbe elmorzsolunk egy fél kocka, kicsire vágott (12,5dkg) margarint, és teszünk hozzá 2 dl tejfölt, vagy joghurtot, 1-1,5 kiskanál sót és ha elkészült, az élesztőt is.
Tehetünk még bele 25 dkg túrót is, ilyenkor több lisztre lesz szükségünk.
Kemény, de jól nyújtható tésztát készítünk.
Ezután jön a hajtogatás, a következőképpen:
1. hajtogatás, 20 perc pihentetés, nyújtás
2. hajtogatás 20 perc pihentetés, nyújtás,
3. hajtogatás, 20 perc pihi, nyújtás.
A hajtogatások között a tésztán NEM FORGATJUK, mindig ugyan abba az irányba és sorrendben hajtogatunk. A tésztát nem nyújtjuk túl erősen, vagy túl laposra, mert akkor összenyomódnak a rétegek is.
Az utolsó nyújtást követően késsel bekockázzuk a tészta tetejét, és hagyjuk, hogy gyermekeink, mézecskalács formákkal különböző alakzatokat szaggasanak belőle. Persze maradhatunk a konzervatív, kör alakú, pogácsaszaggatónál is.
A pogácsát, 170-180 fokon (gázsütő 3-as, 4-es), 25-30 perc alatt szép arnaybarnára sütjük.


no comment:











Monday, February 16, 2009

a fogmanó és társai a lakásban


Azért a fiús anyáknak is tudnak szórakozni gyermekeik öltöztetésével :)

De most nem erről akarok írni, hanem a fogmanóról, aki szerencsére még nem járt nálunk, mert a fiúk mindig szépen megmossák (illetve megmosatják) a fogaikat.
Hiszen tudják, hogy ha nem teszik meg jön a fogmanó és szépen kikalapálja azokat.

Szóval a fogmanónak nálunk nincs sok munkája, ellentétben a zoknifaló szörnnyel és a mindent elnyelő fekete lyukkal.
A zoknifaló szörny nagyon aktív, jelenleg 5 db férfi-, és 4 db gyermek zokni várja reménykedve a párját. Az én zoknijaim hiánytalanul megvannak, fene tudja, miért, talán nem szereti a női ruhadarabokat.
Igazából fogalmam sincs, mi alapján válogat közöttük, és pontosan mit csinál velük mert rendszeres időközönként néhány előrekül, de vannak olyanok is, amelyeket soha nem találok meg.
De én nem haragszom rá, mert ő legalább kiszámítható teremtmény, nem úgy, mint a mindent elnyelő fekete lyuk.
Igaz ,lehet, hogy nem is fekete lyuk, hanem egy olyan, rendszertelen időközönként, a lakás más-más pontján megnyíló átjáró, ami egy másik, a mi univerzumunkkal párhuzamosan létező világba szippantjá át a dolgokat.
Más különben mi lenne a magyarázata bizonyos háztartási eszközök, könyvek és játékok titokzatos eltűnésének...
Egyszerűen átesnek egy párhuzamos világba és ezzel rögtön két embernek is bosszúságot okoznak. Nekem, akinek eltünnek a dolgai, és annak a másik világbelinek, akinek a fejére esnek.

-------------------------------------------------

Karius und Baktus haben bei uns kein gutes Leben. Meine Söhne putzen regelmäßig ihre Zähne. Sie wissen schon, wenn sie das nicht tun, dann kommen Karius und Baktus und bohren Löcher darin.
So haben die Zwei nicht so viel Arbeit, im Gegenteil zu dem Monster, das Socken isst, und zu dem alles verschluckendem Schwarzen Loch.

Das Monster, das Socken isst, ist sehr aktiv, jezt warten 5 Stück Männer und 4 Stück Kinder Socken auf sein Paar. Meine Socken sind komplett, warum, weiss ich nicht, vielleicht mag er keine Frauenkleidung.
Eigentlich habe ich keine Ahnung, was er mit den Socken anstellt, weil es solche gibt, die ich wiederfinde aber auch solche, die für immer verloren gehen.
Aber ich bin gar nicht böse auf das Monster, es arbeitet sehr vorhersehbar, nicht so, wie das schwarze Loch, das alles verschluckt.

Vielleicht ist es kein schwarzes Loch, sondern ein Übergang, der sich immer wieder öffnet, und in eine andere Welt führt und verschiedene Dinge einsaugt.
Ansosten was wäre die Erklärung für das mysteriöse Verschwinden von verschiedenen Sachen.
Sie fallen einfach in eine parallele Welt und damit frustrieren sie gleichzeitig zwei Personen. Mich, weil ich meine Sachen nicht finde und die anderen, weil sie auf sein Kopf fallen.

Sunday, February 15, 2009

cogito ergo sum




Gondolkodom (tehát vagyok), vajon a sárga dolgot tegyem bele a pirosba, vagy a pirosat a sárgába? És ha hozzá vágnám az egészet a bátyjám fejéhez, mit szólna hozzá?

Bár őt talán jó lesz békén hagyni... a múltkor is, amikor odamászta hozzá, egy laza mozdulattal továbbgurítot. Így utólag viccesnek hangzik az egész, de akkor azért sírtam.
És ha sírok, akkor a másik bátyóm odajön és elkezd atyáskodni felettem:
-"Naaaa, mi van Ivááán?" -mondja ilyenkor
-Mi van, mi van, nem látod, hogy sírok? - gondolom én
Igaz anyám se semmi, amikor tiszta éhesen odamászok hozzá, elkezdem matatni a ruháját és erre megkérdezi
-"Cicit kérsz?"
- Szerinted....????- persze megint csak gondolatban lehetek szarkasztikus
Apám meg a másik véglet, már fullra tele vagyok nyomva kajával, amikor még mindig a kiskanállal terrorizál.
"Na mi van, nem vagy éhes?" - néz rám ilyenkor aggódva.
Ő csak a javamat akarja, gondolom, de azért mégis....

Gondolkodom, de azért jó lenne már beszélni tudni is.

Saturday, February 14, 2009

A Kata-féle takarítási piramis



Maslow-féle szükségletpiramis: Abraham Maslow elmélete, hogy az emberi szükségletek, piramisszerűen egymásra épülnek. Ahhoz, hogy magasabb szintekre tudjunk lépni, az alacsonyabb szinteket ki kell elégíteni.

A piramis 5 elemből áll. A legalsó szinten a létfenntartás szükségletei állnak: evés, ivás, szexualitás, légzés stb.
Ha ezek kielégülnek, akkor a második szintet már az ezek megtartásásra irányuló törekvés, a biztonság iránti szükséglet jelenti.Ha már biztonságban vagyunk, akkor jön a harmadik szint, a szociális szükségletek kielégítése, tehát, hogy családunk és barátaink legyenek.Amikor szociálisan is beágyazódtunk, akkor jön a negyedik szint, a vágy, hogy mások elfogadjanak, elismerjenek.Ezeket követi az ötödik, legmagasabb szint, az önmegvalósítás szükséglete.

Amikor az embernek kisgyerek születik, a takarítás-piramisban visszaesik a legalsó szintre, vagyis, amikor a puszta létfenntartásáért kell küzdenie.Igyenkor mindegy miből eszik, csak ne legyen koszos, a férje a telefonasztalon lerakódott porba írja a fontos számokat, és családi örömünnep, ha sikerül mindenkinek tisztának látszó, összeillő ruhadarabokat felvennie reggel.

Némi igyekezettel az ember lánya, pár hónap alatt fel tudja küzdeni magát a második, vagyis a biztonsági, megtartási szintre. Ekkor már sikerül több-kevesebb rendszereséggel elmosogatni, a gyerek ágyneműjét már nemcsak akkor cserélni, ha kifolyott rá a pisi és előkerül a vasaló.

A harmadik szintnél már elkezd naponta ruhát cserélni, a látható helyekről letörölni a port, és már nem lesz ideges, ha a férje az eddig kötelező napi 1 pohár/1 tányérjánál többet használ.

A negyedik szint már igazi ugrás, a portörlés egyre nagyobb méretek ölt, visszakerül a férj ingére az a gomb, ami még szülés előtt pattant le és újra szín/hőfok szerint válogatja szét, az eddig ömlesztve mosott szennyest.

Az ötödik szintre csak nagyon kevesen érnek el. Ez az önmegvalósítás rétege. Ilyenkor felveszünk egy takarítónőt és az így felszabaduló időben megvalósítjuk önmagunkat...

Friday, February 13, 2009

Köszi Timi, elkaptam!


Mármit a labdát, remélem, majd kívánhatok valamit Tibibácsitól... 


Akkor itt az én ötösöm:
megosztott első helyen:
1. A férjem és a házaséletünkön folyamatos fejlesztése (de főleg a férjem fejlesztése, a másik ebből következik).
1. A gyerekeim és a gyereknevelés. Igazi kihívás, ezért szeretem, az elmúlt 5 évben hatalmas változásokon mentem keresztül, hogy képes legyek ezeknek megfelelni
majd:
3. természetesen a blogom és a fórumozás. Jó tudni, hogy vannak mások is hasonló cipőben (persze csak metaforikusan, utálom ,ha egy nőn ugyanolyan cipő van, mint rajtam, ruháról ne is beszéljünk)
4. a házunk és a kert. 80 éves parasztház, még álmomban is azon agyalok, hogy tudom a modern kor és kis családom igényeinek megfelelően átalakítgatni.
5. a kineziológia (meglepő, mi?!), mert folyamatosan tanulnom és képeznem kell magamat miatta. 

(köszi annak, aki kitatlálta, nagyon érdekes volt mások függőségeit olvasgatni)

Én is dobom tovább, Pogiii, Csibek,  ha olvastok és van kedvetek, csatlakozzatok a játékhoz, ahol arra kérdésre kell válaszolni, hogy mi az 5 legnagyobb függőségetek, majd a kérdést virtuális labda képében tovább kell dobni egy-két ismerősnek!

Fazsiri, neked is dobnám, de sajnos nincsen hová...

Wednesday, February 11, 2009

recept

Strukli

A struklival Szlovéniban ismerkedtem meg. Az íze elég semleges, ezért nagyon sok mindennel kombinálható.
Gyakran savanyúkáposztával, vagy vajon pirított zsemlemorzsával eszik, de lehet édesen is tálalni, almaszósszal, vagy bármilyen más öntettel. Szaftos sertés-, vagy szárnyashús mellé pedig köretnek is kiváló.

Elkészítése:
1. fél kiló lisztet (itt érdemes legalább felerészbe tönkölylisztet, vagy teljes kiőrlésű gabonalisztet használni, nagyon finom lesz tőle), egy kk sót, 1 tojást, 1 ek. olajat, fél citrom levét és kb. 2 dl langyos vizet kemény tésztává dolgozunk össze.
2. 3-4 kis cipót formálunk belőle, ezeket letakarjuk (egy kis olajat is kenhetünk rájuk, hogy ne száradjanak ki) és fél óráig pihentetjük.
3. ezalatt elkészítjük a tölteléket: fél kg túrót és 2 dl tejfölt összekeverünk 2 egész tojással és val. Ha édesen készítjük, teszünk bele 1-2 ek cukrot is.
4. a tésztát sodrófával vékonyra nyújtjuk, majd kézzel kihúzkodjuk, hogy mindenhol egyeneletesen vékony legyen.
5. ahány cipót nyúrtunk, annyi konyharuhát bevizezünk, jól kicsavarjuk, és erre ráhelyezzük a kinyújtott tésztát.
6. a tölteléket a tészta haramdáig-feléig halmozzuk, majd a konyharuha megemelésével szépen felcsavarjuk, ügyelve, hogy a töltelék szép egyenletesen beterítse a tésztát.
7. ha kész a tekercs, akkor a nedves konyharuhát szorosan köré csavajuk, és konyharuhástul lobogó, forró vízben, 25 perc alatt megfőzzük.
8 ha megfőtt, rögötön kivesszük a vízből, kicsavarjuk a konyharuhából (forró is, csöpög is, hát sok sikert...) a kész struklit.
9. nagyon jól illik hozzá, ha vajon zsemlemorzsát pirítuk és ezt öntjük rá:

Tuesday, February 10, 2009

l'etat, c'est moi


demokrácia: kormányzati forma, amelyben hatalom gyakorlásában a nép minden tagja részt vehet. A politikai kérdéseket a nép közvetlenül népszavazáson vagy közvetett módon választott képviselőkön keresztül döntik el.

Próbálok kompetens anyuka lenni. Felvilágosult és széleslátókörű, ezért a családunkban demokrácia van.
Népképviseleti.
Én képviselem a népet, én alkotom a parlamentet, kormány és ellenzék vagyok egy személyben.
A közvetlen népszavazást, mint olyat már első ülésszakomon megszüntettem.

Ezzel igen kényes, alkotmányjogi vitáknak vettem eljét.
Mert ugye az belátható, hogy az 1 családtag-1 szavazat elve nem tartható. Nem gondolom, hogy mondjuk Iván körültekintően, és felelősségteljesen tudna bizonyos kérdésekben dönteni. András és Tamás pedig némi csokival könnyen megvásárolható.
Akkor kapjanak fél szavazatot? Nos ez meg nem egyeztethető össze a demokráciával, hiszen ott 1 ember-1 szavazat van. Meg én amúgy sem szeretem a fél dolgokat.
Ettől függetlenül még mindig marad két, szavazásra jogosult személy. Mivel ebből az egyik én vagyok és nagy valószínűség szerint, én mindig egyet értek magammal, könnyen előfordulhat, hogy a másik, szavazásra jogosult személy más véleményen van, és így a szavazategyenlőség miatt megbénulhatna családi miniállamunk működése. Ez pedig hosszú időre blokkolná annak működését, ami gazdaságilag és társadalmilag is hátrányosan érintené.

Tehát mindenki (be)láthatja, hogy a közvetlen népszavazás eltörlése államunk és népünk jólétét szolgálja. Akárcsak a parlamenti választások eltörlése. Tetemes költségektől és felesleges idegeskedésektől kímélem meg ezzel családtagjaimat, hiszen sázmomra népem jóléte és boldogulása a legfontosabb,
mert nálunk demokrácia van, olyan XIV. Lajos féle....

Monday, February 9, 2009

Znnnnaaaate Bořka všechno zpraviii.....znate Bořka šikulu...



Így biztos senkinek sem ismerős, de ha azt írom: "Gyeretek, hív Bob, építkezzünk, Gyertek, hív Bob, kezdjük már!"
Most már biztos többeknek dereng a dolog, ő Bob, az építőmester, vagy Bořek stavitel (cseh), netán Bob the Builder (angol), másképp Mojster Miha (szlovén), esetleg Bob der Baumeister (német).
A férjem és a nagyfiam kedvenc mesefigurája.
És nemcsak ebben hasonlítank, másban is:

- Mindkettő engem kérdez meg indulás előtt ,hogy felvegye-e a pulverét.
- Az autóban ülve együtt számolják a megelőzőtt kocsikat (öreg autónk van, így nem sok számolni való akad)
- a boltban közös megegyezéssel választanak maguknak sütit
- együtt judoznak és jógáznak, mert viccesnek találják
- ha megütik magukat, tőlem várják a vigasztalást
- legszívesebben folyton pizzát, spagettit és sültkrumplit ennének
- állandóan elhagyják a dolgaikat és tőlem várják, hogy megtaláljam azokat.

Ezek után érthető, miért nem akarok még egy babát, egy 5. gyerek azért már kicsit sok lenne nekem.

Saturday, February 7, 2009

Hógolyóteszt

(áltudományos fejtegetés a gyermeki személyiségről)


A gyerek személyisége már a születésekor adott, a környezettel, meg a neveléssel sokat lehet alakítani rajta, de az alapvető személyiségjegyek akkor is megmaradnak.
Hippokratész elmélete szerint az emberi test négyféle nedvből tevődik össze: a vérből (sanguis), a sárga epéből (chole), a fekete epéből (melaina chole) és a nyálkából (phlegma). Attól függően, hogy a személyiség felépítésében a négy nedv közül melyik a domináns, négyfélé - szangvinikus, melankolikus, kolerikus és flegmatikus - vérmérsékleti típust írt le. Tiszta típusok nagyon ritkán akadnak, a legtöbb embernél 2-3 személyiségtípus jegyei keverednek, de az sem ritka, hogy mind a négy jellemzői ráillenek.
A típusok jellemzői
flegmatikus: visszafogott, higgadt, kiegyensúlyozott, nyugalmát nehezen lehet megzavarni, jól alkalmazkodik, a feszültséget sokáig tűri.
melankolikus: alaposan elemez, harmóniára törekszik, meg akarja érteni a dolgok működését amit elkezd, azt igyekszik tökélyre vinni, komoly és rendszerezett
kolerikus: indulatai könnyen elragadják, kezdeményező, és fontos számára, hogy vezető lehessen, erős akaratú, céltudatos, könnyen konfrontálódik, versengő
szangvinikus: örök mókamester figyelemigényes, könnyen teremt kapcsolatot, habzsolja az életet, érzelmei könnyen magukkal ragadják, de nem tartósak, a végletek embere.

A szakkönyvek és internetoldalak számtalan tesztet kínálnak annak megállapítására, hogy csemeténk mely típus/típusok keveréke. Ezek sokszor hosszúak, nehezen értelmezhetőek, de szerencsére van egy sokkal egyszerűbb mód gyermekünk besorolására: a HÓGOLYÓTESZT.
Nagyon egyszerű a kivitelezése, megfogjuk 1-1,5 éves gyermekünket, jó melegen felöltöztetjük és kivisszük a hóba játszani. Azért a 1-1,5 éves kor a legideálisabb ,mert ilyenkor már elég határozottan ki tudja fejezni érzelmeit, viszont még nem túl erős a külvilág befolyása.
A hógolyózásra tett reakciókból már könnyen megállapíthatjuk gyermekünk személyiségét.

A flegmatikus nem fog mozdulni, hanem enyhén felhúzott szemöldökkel, hitetlen arckifejezéssel fogja bámulni hógolyózó szüleit, ha pedig egy eltalálja, higgadt nyugalommal letörli a ruhájáról.
A melankolikus ugyan kiveszi a részét a játékból, de ideje nagy részét a hógolyók tökéletes köralakra való gyúrása fogja kitölteni, majd hamar elmegy hóembert építeni, az mégiscsak értelmesebb dolog.
A kolerikus nem várja meg, hogy megdobják, mindenkit megelőz a dobásban, ha pedig valaki eltalálja, nem létező játékszabályok megszegésére hivatkozva kizárja a játékból.
A szangvinikus, bár még soha nem volt hógolyózni, már a hír hallatán, hogy kimehet, örömujjongásba tör ki. Hangosan kacag, amikor meglátja a havat és feszült érdeklődéssel figyeli a hógolyógyártás. Amikor viszont eltalálja egy, rögtön sírva fakad, és be akar menni.

Friday, February 6, 2009

süti

Kakaóscsiga-gyerekekkel
Segítőtársaimmal:

Ma kakaóscsigát fogunk sütni

1. Élesztő elkészítése:
a, ha friss az élesztő, akkor egy kockányit összemorzsolunk egy kk cukorral, megvárjuk, amíg folyós nem lesz, és hozzáadunk 1 dl lanyos vizet, megfuttatjuk
b, ha por az élesztő, akkor 1 dl langyos vízbe teszünk 1 kk cukort, és kicsit megfuttatjuk
2. ha kész az élesztő, akkor fél kiló lisztet (35 dkg sima fehér liszt és 15 dgk teljes kiőrlésű) 2-3x átszitálunk (megéri vele szórakozni, nagyon könnyű lesz tőle a tészta), hozzáöntünk fél kocka, felolvasztott margarint és az élesztőt, teszünk bele 1 maroknyi cukrot, vagy 2-3 ek. mézet, kicsi t és annyi joghurtot, kefírt, vagy vizet (ha vizet használunk, törékenyebb lesz a tészta), hogy kemény, jól nyújtható tésztává álljon össze.
3.Ezután meleg helyre állítjuk, és duplájára kelesztjük.
4. Ha megkelt, kinyújtjuk,
a, téglalap alakúra, ekkor kicsit, gyerekkézre álló csigákat kapunk, vagy
b, sál szerűen, hosszúra és vékonyra, ekkor nagyobbak lesznek a sütik
5. a tésztát bekenjük
a, napraforgó- vagy repce olajjal
b, olvaszott margarinnal
6. 2 ek kakaóport és 4-5 ek cukrot összekeverünk és megszorjuk vele a tészát
7. felterkejük a tésztá és darabokra vágjuk, majd tepsibe helyezzük
Tipp: az egyes csigákat kenjük meg az oldalukon olajjal, mert sütés közben megdagadnak, összeérnek, és ezzel a módszerrel szépen szét lehet majd szedni azokat.
8.sütőben 170 fokon légkeveréssel/190 fokon hagyományosan/4-es fokozaton gázsütőben 25-30 perc alatt szép aranybarnára sütjük.
Tipp: félidőben egy kis meleg tejjel meg lehet locsolni a csigákat.
Jó étvágyat!

Wednesday, February 4, 2009

használati útmutató


Természet Anya férfi.
Szerintem. Más különben mi lenne a magyarázat arra, hogy a gyerekekhez soha nem jár használati utasítás. Ez annyira pasira vall. („minek az a használati útmutató, összerakom én azt a szekrény anélkül is, ne izgulj Drágám....”)
Ez főleg az első gyereknél probléma, mert bár igaz, hogy minden gyerek más-és más, de lényegében ugyan az az alaptípus, csak különböző extrákkal vannak felszerelve.
Mivel, mint már említettem, nem kaptam semmiféle leírást a gyerekeimhez (úgy, mint Tomi2004, András2006 és a legújabb szerzeményem, Iván2008), kénytelen voltam magam összeállítani egy technikai gyűjteményt.
Ezt teszem most (a teljeség igénye nélkül) közzé:

Technikai adatok
vízfolyasztás: elvileg egy liter/nap lenne az ideális, de még a felét sem tudom beléjük nyomni
energiafogyasztás: 1 anyuka/nap, hétvégén kicsit több (1 anyuka+1 apuka/nap)
bekapcsolás: önmagától történik, néha a legváratlanabb időben (mondjuk hajnali 3-kor)
kikapcsolás: ha én azt tudnám...
karbantartás: sok szeretet (én is lehetek néha kicsit szentimentális....), némi csoki
tisztítás: langyos vízzes, szappanos lemosás, kerüljük a túl hideg/forró vizet és az egresszív vegyszereket, emrt ezek a felület sérüléséhez vezethetnek

Funkciók, gombok
alapfunkciók
: evés, ivás, játék, sírás, alvás.
stand-by mód: Este 8 körül szoktak átkapcsolni stand-by módra, majd az éjszaka folyamán eltérő időben ismét bekapcsolnak. Igen energiapazarló mód, főleg az én erőimet pazarolja.
mute-gomb: még nem találtam meg, és a hangerőszabályzót is keresem.

Gyakori hibák- és elhárításuk
lefagyás: ha a gyermeket megszidjuk valami miatt, akkor befogja két szemét, lehajtja a fejét és megáll azon a helyen, ahol éppen van, majd hosszú másodpercekig nem mozdul.
kezelés: várjuk meg, amíg magától felolvad
vételi problémák, kommunikációs zavarok: kérésre nem reagál, utcán nem köszön, kérdésre nem válaszol stb.
kezelése a helyzettől függ: kitartás, szülői tekintély bevetése, édesség felajánlása....
elromlott hőszabályozó: a hőmérséklet ilyenkor eltér az átlagos 36,5-37 körülitől.
kezelés: Ne essünk pánikba! Pláne első gyereknél, első alkalommal. Először vízzel (külsőleg), vagy gyógyszerrel (belsőleg) próbáljuk meg megállítani a túlmelegedést, majd forduljunk szakemberhez.

Figyelem! Ha a gyerekek együtt játszanak, túlnyomás léphet fel, ilyenkor elkezdhetik egymást ütögetni. A magas feszültség veszélyes lehet, ezért ilyen esetekben távolítsunk el egyet (vagy többet) a hálózatból.

Tuesday, February 3, 2009

Boldog Hófordulót!


A 8 hónapos csecsemő fejlődése



táplákozása: előnyben részesíti az olyan magas rosttartalmú ételek, mint az újság, vagy a könyv. Bár alapvetően még a pépes állagú táplálékot preferálja, ha hozzá jut, nem veti meg a keményebb, darabosabb rágcsálnivalót (pl. lego kocka, kulcs, mobiltelefon).

mozgásfejlődése: mozog, még nem olyan ügyesen, hogy dicsekedni lehessen vele a játszótéren, de már elég gyorsan ahhoz, hogy anyuka szeme láttára magára rántsa a virágvázát.

értelmi fejlődése: absztrakt gondolkodása még nem túl fejlett, bár lebecsülni nem szabad. Aki látta már a 8 hónapos csecsemő arcán ülő, gonosz kis vigyort, amikor a tiltás ellenére ráveti magát az internet kábelre, tudja, mire gondolok.

érzelmi fejlődése: már megtanulta, hogyan tud ujjai köré csavarni gyakorlatilag bárkit, aki a közelébe kerül

fogzás: vagy van foga, vagy nincs, mindenesetre nyáladzik ezerrel, és ha szabad bőrfelülethez ér a szája, biztos, ami biztos beleharap, hogy eddze álkapocscsontját.

alvási szokások: ha a másik anyuka kérdezi, természetesen átalussza az éjszakát, és a délutáni alvással sincs semmi probléma.

társas viselkedés: társas, bár viselkedni azt még nem tud.

Monday, February 2, 2009

SZPSZ

(A Szeparációs szorongás - röviden SZPSZ - esetén a szeretett személytőlvaló elszakadásnál a szorongás a természetesnél jóval erőteljesebben, kóros formában jelenik meg.)


Pénteken az óvodában, a máskor békésen nézelődő Ivánon kitört a pánik, amikor eltűntem a látómezőjéből, mivel nála is elkezdődött a szeparációs szorongás. Ennek aprópóján gondoltam szentelek néhány szót ennek a jelenségnek.


Szeparációs szorongás

Az anyák jellemző állapota, melybe akkor lép fel, amikor csemetéjük kikerül védőszárnyaik alól.
A szeparációs szorongáson belül 3 alapszakaszt különböztetünk meg:

I. a gyermek 0-1,5 éves kora körül: „mi lesz vele nélkülem” szakasz
II. 1,5-7-8 éves kor között: „remélem megállja a helyét és nem éget be” szakasz
III. 10 éves kor fölött: „már megint hol császkál/mit csinál az a kölyök"

Az alapszakszok további részekre bonthatók:

az I. („mi lesz vele nélkülem”) szakaszon belül megkülönböztetjük:
1, amikor először hagyjuk apára a gyereket
anyuka képzelte: a gyerek szakszerűtlenül feltett pelusban, koszos ruhában az éhségtől félkábán ordít,
a valóság: a gyerek és apuka nagyon jól szórakoznak, a csemete extra mennyiségű anyatejet/tápszert fogyaszt, és bár a pelenkából tényleg kifolyik ez-az, de már csak akkor, amikor anyuka is hazaérkezik.

2, amikor először hagyjuk a nagyszülőkre a gyereket (ezen belül külön szakasz, amikor először megyünk el este és hagyjuk a nagyszülőnél a gyereket )
anya képzelete: a gyerek szorong, mert ismeretlen környezetben van. Ezen még ront, ha este hagyta ott, mert akkor állandóan azon vizionál, hogy a baba felriadt és a nagyszülők képtelenek megnyugtatni.
valóság: a gyerek nem szorong, sőt élvezi az új helyzetet, meg, hogy mindenki körbeugrálja. Ha pedig az esti programot előbb befejezve rohanunk hozzá, látjuk, hogy valóban felriadt, de a nagyszülők ölében tökéletesen elszórakozik.

a II. („remélem megállja a helyét” ) szakasz tagolása:
1. először kerül kortárscsoportba (játszócsoport, bölcsöde)
2. első nap az oviban
3. első nap a suliban

A félelmek nagyon hasonlóka:
a, nem fog-e beégetni bennünket, vagyis: jól, viselkedik és szót fogad,
b, bírni fogja-e az élet kegyetlenségeit, vagyis: nem hagyja, hogy elvegyék a játékát
c, sikerül-e megőriznie a személyiségét, vagyis: minnél kevesebb csúnya szót és helytelen viselkedési formát sajátít majd el.


III. („már megint hol császkál/mit csinál az a kölyök” ) szakasz, ez már nem bomlik alszakaszokra, elnevezése pedig mindent elmond alapvető jellemzőiről.