Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive

Tuesday, February 24, 2009

Nem leszel inkább lovag?

Teljesen kilátástalannak tűnő kísérlet volt, hogy eltereljem elsőszülöttemet attól a szándékától, hogy sárkány akarjon lenni farsangkor.
Egy lovagot azért egyszerűbb megcsinálni. Egy polóra rajzolok egy bourbon-liliomot, alufóliával bevont papírból pedig készítek egy pajzsot, meg egy sisakot, gondoltam. Fegyver nem kell, óvonéni úgy sem engedi.

De nem, ő sárkány akart lenni. Gonosz sárkány, aki tüzet okád. Mert ez jól passzol hozzá. Elég érzékeny gyerek ő, nehezen teremt kapcsolatokat, de ha erős sárkány, akkor mindenki fél tőle.
Ezért jó a farsang, minden gyerek kiélheti legbelsőbb lelkivilágát. Ezért az oviban a 10 lányból 7 királylánynak öltözött, a kisnövésű fiú műizmokkal ellátott pókember lett, András, a középsőm, pedig bejelentette, hogy jövőre, majd ha ő is ovi lesz, bohócnak fogja maszkírozni magát.
Mondanom sem kéne (de azért mondom) ő a család mókamestere.

Szóval visszatérve a sárkányomhoz. Elindult a brénsztorming, először gondoltam veszek egy zöld gatyót, meg pólót, varrok egy farkat, oszt jónapot!
Igen ám, de nem számoltam vele, hogy álmos kisvárosunkban nem kapok zöld nadrágot. Meg azzal sem, hogy fiam extra kívánságokkal (úgy, mint szárny, fül, tűz) áll majd elő.
No sebaj, átugrunk a szomszédos Csehországba (igen, tudom Magyarország nme határos Cseh-vel, maximum Szlovákiával, de én nem is ott lakom), ott majd biztos tudok venni valami megfelelőt. Álmomban...

Nincs mese , varni kell. Ugyan van egy középkategóriás varrógépen, de évente, ha kétszer előkerül, nem vagyok az a varrogató típus.
Szóval belekezdtem. A farok-szárny-tűz együttes még simán ment, hasamra ütöttem, szappannal rajzoltam mintát az anyagra, kivágtam, összevartam, betöltöttem stiroporral.
A gatyánál már bajban voltam, végső elkeseredésemben fogtam a gyerek pizsamaalsóját, kb. körberajzoltam, és varrtam.... Az eredmény az lett, hogy a nadrág két szára eltérő vastagságú lett, és amíg a gyerek lábai íppeg'hogy belefértek, a fenék rész olyan nagy lett, hogy ha mindhárom gyerekem popsiját belerakom, még mindig maradt volna hely...
No sebaj, kreatív anyuka vagyok, fűztem bele gumit, ami végül is a helyén tartotta a dolgot. A póló meg úgyis takarja a kényes részeket.

Végül elkészült a mű, de annyit dolgoztam vele, hogy azt hiszem jövőre András nem bohóc, hanem sárkány lesz...
.

No comments:

Post a Comment