Gondolkodom (tehát vagyok), vajon a sárga dolgot tegyem bele a pirosba, vagy a pirosat a sárgába? És ha hozzá vágnám az egészet a bátyjám fejéhez, mit szólna hozzá?
Bár őt talán jó lesz békén hagyni... a múltkor is, amikor odamászta hozzá, egy laza mozdulattal továbbgurítot. Így utólag viccesnek hangzik az egész, de akkor azért sírtam.
És ha sírok, akkor a másik bátyóm odajön és elkezd atyáskodni felettem:
-"Naaaa, mi van Ivááán?" -mondja ilyenkor
-Mi van, mi van, nem látod, hogy sírok? - gondolom én
Igaz anyám se semmi, amikor tiszta éhesen odamászok hozzá, elkezdem matatni a ruháját és erre megkérdezi
-"Cicit kérsz?"
- Szerinted....????- persze megint csak gondolatban lehetek szarkasztikus
Apám meg a másik véglet, már fullra tele vagyok nyomva kajával, amikor még mindig a kiskanállal terrorizál.
"Na mi van, nem vagy éhes?" - néz rám ilyenkor aggódva.
Ő csak a javamat akarja, gondolom, de azért mégis....
Gondolkodom, de azért jó lenne már beszélni tudni is.
No comments:
Post a Comment