SZPSZ

(A Szeparációs szorongás - röviden SZPSZ - esetén a szeretett személytőlvaló elszakadásnál a szorongás a természetesnél jóval erőteljesebben, kóros formában jelenik meg.)

Pénteken az óvodában, a máskor békésen nézelődő Ivánon kitört a pánik, amikor eltűntem a látómezőjéből, mivel nála is elkezdődött a szeparációs szorongás. Ennek aprópóján gondoltam szentelek néhány szót ennek a jelenségnek.

Szeparációs szorongás

Az anyák jellemző állapota, melybe akkor lép fel, amikor csemetéjük kikerül védőszárnyaik alól.
A szeparációs szorongáson belül 3 alapszakaszt különböztetünk meg:

I. a gyermek 0-1,5 éves kora körül: „mi lesz vele nélkülem” szakasz
II. 1,5-7-8 éves kor között: „remélem megállja a helyét és nem éget be” szakasz
III. 10 éves kor fölött: „már megint hol császkál/mit csinál az a kölyök"

Az alapszakszok további részekre bonthatók:

az I. („mi lesz vele nélkülem”) szakaszon belül megkülönböztetjük:

1, amikor először hagyjuk apára a gyereket

anyuka képzelte: a gyerek szakszerűtlenül feltett pelusban, koszos ruhában az éhségtől félkábán ordít,

a valóság: a gyerek és apuka nagyon jól szórakoznak, a csemete extra mennyiségű anyatejet/tápszert fogyaszt, és bár a pelenkából tényleg kifolyik ez-az, de már csak akkor, amikor anyuka is hazaérkezik.

2, amikor először hagyjuk a nagyszülőkre a gyereket (ezen belül külön szakasz, amikor először megyünk el este és hagyjuk a nagyszülőnél a gyereket )

anya képzelete: a gyerek szorong, mert ismeretlen környezetben van. Ezen még ront, ha este hagyta ott, mert akkor állandóan azon vizionál, hogy a baba felriadt és a nagyszülők képtelenek megnyugtatni.

valóság: a gyerek nem szorong, sőt élvezi az új helyzetet, meg, hogy mindenki körbeugrálja. Ha pedig az esti programot előbb befejezve rohanunk hozzá, látjuk, hogy valóban felriadt, de a nagyszülők ölében tökéletesen elszórakozik.

a II. („remélem megállja a helyét” ) szakasz tagolása:

1. először kerül kortárscsoportba (játszócsoport, bölcsöde)

2. első nap az oviban

3. első nap a suliban

A félelmek nagyon hasonlóka:

a, nem fog-e beégetni bennünket, vagyis: jól, viselkedik és szót fogad,

b, bírni fogja-e az élet kegyetlenségeit, vagyis: nem hagyja, hogy elvegyék a játékát

c, sikerül-e megőriznie a személyiségét, vagyis: minnél kevesebb csúnya szót és helytelen viselkedési formát sajátít majd el.

III. („már megint hol császkál/mit csinál az a kölyök” ) szakasz, ez már nem bomlik alszakaszokra, elnevezése pedig mindent elmond alapvető jellemzőiről.