Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive

Friday, January 31, 2014

Kabát

Igen, igen, imádom az új kabátomast, de most nem erről írok.
Tök véletlen, hogy a zenekart is Kabátnak hívják (ami csehül, míly meglepő, azt jelenti "kabát").

Most írhatnám, hogy ez a kedvenc cseh zenekarom, de ez nem igaz.
Mert lehet, hogy egy kicsit beszélek csehül, sokszor cseh zenerádiót hallgatok, és Znojmóban már úgy közlekedek kocsival, mint egy helybéli, cseh könnyűzenei tudásom akkor is  csak Karel Gottig terjed.
Ő meg nem zenekar, ugye.
Szóval, ha azt írnám, hogy a Kabát a kedvenc cseh zenekarom, még igazat is mondanék.


Thursday, January 23, 2014

Tudom

Tudom miért késett az idei tél.
Miattam.
És nem úgy, ahogy gondolnátok, mert bár  igaz, hogy tavaly is túlfogyaszottam a földgolyó készleteit és rengeteg üvegházhatású széndioxidot és metángázt engedtem a levegőbe, de most nem ilyen hosszú hatású dolgokról van szó. Az ok ennél sokkal közvetlenebb: a télikabátom az.

A kabát ugyanis nem készült el november végére, meg december közepére, de még január elejére sem.
Írhatnám, hogy hát azért, mert jó munkához idő kell, de nem.
Én voltam ilyen béna. Meg öntelt, hiszen csak egy saját képességeit túlértékelő ember áll neki pár póló, meg szoknya megvarrása után egy egész télikabátnak (béléssel).

No mindegy, szumma szummárum tegnap felvarrtam a kabátra az utolsó gombot.
Ma meg leesett az idei első hó....



Friday, January 17, 2014

Majd amikor este a Cargenie Hallban játszik és másnap átveszi a Nobel díjat, akkor majd mosolyogva fogok adomázgatni az újságíróknak.

Hogy milyen volt, amikor félóráig bogozgattam az általa összekevert fonalakat, Vagy amikor rendszeresem külön szemeteskukával kellett az neki beágyaznom, mert előző este kézművesműhelynek használta a fekhelyét.
Vagy amikor 5 fokban sapka nélkül nyitott kabátban jött haza az iskolából, mert lusta volt rendesen felöltözni.
És vidám arccal mesélem tovább a zokni, tankönyv-, számára fontos iratok- stb (a sor bármivel és bármeddig folytatható) idegtépő keresésének akkora már biztosan roppant mulatságos történetét.
No meg azt, hogy   "úgy is tudom, minek csináljam meg"- felkiáltássala csak félig készítette el a házi feladatát,
Persze az is lehet, hogy a logopédus esetet fogom inkább előhozni, amikor addig hintázott a széken, amíg hátra nem esett, ám rögötn fel is ugrott és a "semmi baj, cselgáncsozom" mondattal próbálta a logopéduson jelentkező szívroham első jeleit kezelni.

Lesz mit mesélnem, hiszen András még 8 éves sincs és hát a zseniális, ám szétszórt professzori énjéből még csak a szétszórtság látszik. De az nagyon.

Persze  én kitartó vagyok és reménykedem, hogy mire felnő megérkezik a másik fele is hozzá.
És akkor  majd  mosolyogva mesélem a gyermekkora iránt érdeklődő újságíróknak ezeket a történeteket az ideggyógyintézet teraszán....

Saturday, January 11, 2014

A konzerv, amiről leesett a címke

Aztán kinyitod, és hát azt kell megenni, ami benne van.

Pont, mint a házasság. Fogod a gusztán kinéző konzervet, vagyis a pasit, aztán csak a kinyítás után látod meg milyen a család jár hozzá.

Igaz nekem soha nem volt nagyobb összeütközésem az anyósommal.
A kezdeti időszakban, amikor ugye azon ment (volna) a küzdés, hogy kihez tartozik az ő kicsi fia, még nem beszéltük egymást nyelvét, ameddigre pedig lett, kettő is, már elég egyértelmű volt, hogy hozzám.
Most írhatnám, hogy azóta milyen szépen összecsiszolódtunk, dehát ez hazugság lenne.
Szerintem inkább a köztünk lévő 500 km teszi jobbá a kapcsolatunkat.

Mi nem tűz és víz, hanem láva és jég vagyunk.
Gondoltam eddig.
Ám  rájöttem, hogy valamiben hasonlóan gondolkozunk.

A múltkor két napot nálunk töltöttek apóssal és
amikor elmentek ezt gondoltam.
- A földön,7 milliárd ember él,  miért pont ő lett az anyósom?

És én biztosa vagyok benne, hogy az anyósülésen ülve a következő gondolat suhant át az agyán:
- A földön 7 milliárd ember él, miért pont ő lett a menyem?

Wednesday, January 8, 2014

Anya pénzt keres

És szándékosan nem irom, hogy dolgozik, mert azt ugye eddig is csináltam.

Nem most pénzt keresek.
Persze inkább az önbecsülés, mint a tényleges meggazdagodás érdekében.
Amit keresek, és hát főleg, amit találok az kb. a fiúk zeneiskolai tandíjára (sem) elég.

De elégedett lehetek, hosszú idő után végre kiszabadulok a négy fal közül, és a 3 gyerekem nevelése mellett másban is kipróbálhatom magamt.

Másban igen, hiszen ezentúl a saját 3 gyerekem helyett most 8-10 másikat kell kordában tartanom!



Sunday, January 5, 2014

The wind of change

Igen tudom.  És megértem
Egyrészt mert nagyon empatikus vagyok, másfelől meg mert pszihológiailag is agyonképzett.

Nehéz gyerknek lennei. Majdnem 8, meg majdnem 10 évesnek is.
Az a rengeteg változás, átlépni a kisgyerekkorból a naggyerekkorba, meg elkezdeni kiskamaszodni.
Sok belső konfliktus, ami külsőleg is manifesztálódik.

Úgy mint:
- üvöltözés a testvérrel
- hiszti a számítógép miatt
- kisebb/nagyobb testvér testleges bántalmazása
- hiszti az iskolábamenés miatt
- házifeladat elsumákolása
- testvér b.....gatása
- szülő b....gatása
- stb.

Igen tudom. És megértem.

DE AZÉRT MARHÁRA BÉKÉN HAGYHATNÁNAK!!!!!!!!!


Friday, January 3, 2014

Hopps!! (kezével a száját befogó, csodálkozó szemű szmájli)

Elfelejtettem óévi- , meg "újjévifogaldalom" leltárat készíten.

 Dehát szarok rája...
(a kínaiak szerint még úgy sincs itt az év vége.)