És most nem egy egzotikus ételről beszélek. Á, dehogy, a kesa-gatame egy judo földharc-technika, amit elsők között tanulnak meg a kezdő küzdősportolók, és az élelmes anyukáik is, hogyha rendszeresen figyelemmel kísérik az edzéseket.
Én megtanultam..., és szeretem, hiszen a lakás bármely pontján könnyen kivitelezhető, az ember jól tudja vele kontrolálni a gyereke fejét és testét, miközben egyik keze szabadon marad, tehát ideális testhelyzet az orrszíváshoz.
De hogy is kerültem a tatami (a szőnyeg, amin a küzdelmek folynak-a szerk.) közelébe?
2008 nyarán a Zuram (a képen éppen a kesa-gatame kivitelezése közben) :

úgy gondolta, eljött az idő, hogy az akkor 4 éves nagyfiamat:

edzésre vigye. Mivel még relatíve fiatal volt (itt 6-7 évesen kezdik ezt a sportot), és a Zuramnak más gyerekekkel is foglalkoznia kellett, én is mentem, hogy ha kell, tudjam őt terelgetni (a fiamat, nem a Zuramat).
A középsőnek, (a képen kedvenc edzőpartnerével):

aki logikus módon jött velünk, szintén megtetszett a judo, ezért 2 évesen magától elkezdett részt venni az edzéseket.
A legkisebb (most 7 hónapos)

még nem nyilatkozott a témáról, de nemsokára ő is megkapja az első egy judo-gi-t (komplett judo-ruha-a szerk.), hogy ne lógjon ki a sorból.
Sőt talán én is beszerzek magamnak egyett...
No comments:
Post a Comment