Leg-a-

szténia.

Szóval a fiam. Az iskolában tökéletesen átlagosan teljesít.
A házi feladatokat megírja, az órát nem zavarja.
Kicsit még éretlen és szeleburdi írni-olvasni nem szeret. Itt több hibát is vét
Szóval tipikus se-jó-se-rossz tanuló.

András mégis legaszténiás.
A tanár szerint.
Mert ezt végül is könnyű megállapítani, hiszen:
1. a gyerek auslender (külföldi) és egy külföldinek általában gyengébekk a tanulás iképességei
2. nem elég, hogy eleve hendikeppes a gyerek, de még mi is akadályozzuk a nyelvi fejlődését, mert otthon nem németül beszélünk vele. Emiatt biztosan nyelvi és tanulási problémái vannak.
3. írtak 1 (azaz egy) darab nyelvhelyességi felmérőt és bár a gyerek az áltagos kategóriába esett de csak pár pont válaszotta el a "legaszténia" gyanús szegmestől. Ami normál esetben ugye azt jelentené, hogy a gyerek helyesírásban gyenge de mivel szegény ilyen hendikeppes (lsd 1. és 2. pont), tuti hogy csak jó napja volt a teszttel, azét szedett össze több pontot, de egyébként legaszténiás.

Nem vagyok legaszténia szakértő (megjegyzem, a tanerő sem, aki "diagnosztizálta" a legaszténiát a gyerekemnél) de szerintem, ha a gyerek:
- érti és értelmezi az olvasott szöveget emlékszik a tartalmára,
- pontosan érti és követi a tanár utasításait akár napokkla később is emlékszik rájuk,
- matematikából jól teljesít,
- eredményesen cselgáncsozik, ahol a pontos térbeli tájékozodás elengedhetetlen, ami egy legasztániásnak gyakran nehézséget jelenthet,
- zongorát tanul, ami komoly szem-kéz-fül koordinációt igényel, és a zongora tanár szerint kifejezetten ügyes,

akkor olyan nagy bajt nem okozhat nála ez a "legaszténia".

Persze lehet, hogy András  tényleg legaszténiás, mert ez ugye a családban halmozódhat és
 6 és 8 éves kora között (1. és 2 osztály) a bátyjánál is legaszténiát "diagnosztizált"  a tanár.

Aztán eljött a harmadik osztály és Tomi hirtelen "kinőtte" a dolgot, eltűnt a nyelvi-írási-olvasási probléma.
Ő most a negyedikben jár (itt Ausztriában ez az iskolaváltás éve)  azon kevés fiúk egyike, aki  gimnáziumba készül mert (a nem legaszténiás) osztrák fiúk inkább olyan iskolába mennek, ahol kisebb a követelmény, hogy majd bírják a tanulás tempót.

Csak remélemy hogy  miután András "elkapta" Tomitól a legaszténiát,  majd szépen ki is fogja nőni.