Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive

Thursday, May 6, 2010

Minek nekem?



Minek nekem egy kislány?
Jól elvagyok a három fiammal.
És most nem a szőlő savanyú. Igen-igen, várandóságaim alatt eljátszottam a gondolattal, hogy kislányt szeretnék, de hamar beláttam, hogy nekem a fiúk jobban bejönnek.
És tényleg úgy érzem, hogy;

Minek nekem EGY kislány?
A fiúk már most is népszerűek a lányok körében, ezért biztos vagyok benne, hogy pár év múlva nem egy, hanem több kislányt is a házamba fognak hozni. Addig meg úgyis annyi dolgom van, hogy csak győzzem ellátni azokat.
Itt van például a gyerekek fuvarozása, ami nemtől független, ugye. Vinni kell a gyereket az edzésre, az oviba, és egyéb eseményekre is.

Tomit éppen tegnap vittem egy ovis társnője születésnapjára.
A fiam nagyon izgatott volt, és alig jöttünk meg az oviból, máris neki állt a készülődésnek;
levette a délelőtti pólóját és szép ingre váltotta, majd bement a fürdőszobába.
Először megfésülködött (most olyan 4-5 mm-es haja van), majd fogat, és arcot mosott, ezután az én bőrradírommal nekiállt, hogy eltávolítsa az óvodában a kezére rajzolt kriksz-krakszokat, végezetül ismét megfésülködött.
Én az egészet az ajtóban állva néztem végig, és arra gondoltam,

Minek nekem egy kislány, amikor egy fiú is képes ugyanannyi ideig elfoglalni a fürdőszobát!

1 comment: