Csúsztatás

Szánkózás: egy tárgy segítségével, , havon, csúszó mozgással eljutni A-ból B-be.

Ez a mostani szánkózást váratlanul ért.
Igaz, voltam én már szánkózni.
Többször is.
Apuval, anyuval, egyedül jutottam A-ból, B-be. Egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgással, ahol a két pont között 10, maximum 20 méter volt.

Na most nem annyi volt. És nem egyenes.
Több száz méteres, kanyargós hegyi úton száguldottunk lefelé.
Először apuval, aztán kétszer anyuval.

A második menet után apu megkérdezte a feleségét, hogy hogy vagyok, mire az nevetve mondta, hogy nem tudja, de legalább nem sírok.

Nem sírok, nem sírok! Roppan humoros vagy anyám.....
Hanem lettem az a nagy fizikai különbség, tuti, hogy beépítem őt egy hóemberbe.
Neki biztosan vicces volt a lejtmenet, de miután nekem állandóan vagy a sál, vagy a sapka takarta el az egész arcomat, én nem szórakoztam olyan jól. Anya persze ezt nem nagyon vettem észre, mert hátul ült, és a megfelelő fékezésre, meg a kanyarok bevételére koncentrált.

Mindegy, egyszer én is leszek nagy. És akkor megint szánkózni fogok anyuval.
És akkor én ülök majd hátul....