Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive

Monday, April 21, 2014

Hull a szilva a fáról, hull a dék a kukából...

Jutott eszembe ez a  népdal amikor a minap levittem a szemetet.
Viszonylag sokat járok le as szeméttel mert többféle kukánk is van, és persze nem egyszerre telnek meg, ezért mindegyik egy külön forduló.
Egy-egy ilyen menet eddig átlagban 1-2 percet vett igénybe, de elképzelhető, hogy a jővőben hosszabb időre lesz szükségem.
És nem azért mert öregszem....
Hanem azért, mert ezentúl a szemetet is csak sminkben fogom levinni. Meg mindegy egyebet is csak maszkolás után leszek hajlandó csinálni.
Ami vicces lesz, mert eddig kb ha évente egyszer használtam szempillaspirált.

De ezentúl sminkelni fogom magamat.
És nem azért, mert öregszem.
Hanem azért, mert különben felismernek.
Az emberek. 
A városunkban.

Mert amióta rendszeresen gyerekeket edzek azóta 100-150 gyerek biztosan megfordult a kezem alatt (ja a judóban nagy a fluktuáció). És minden gyerekhez tartozik min. 1 testvér, 2 szülő, 4 nagyszülő, és az anyuka barátnője.
Ha valaki ezt felszorozza akkor az... sok. 
A város meg kicsi, tehát nem kell Kassandrának lenni, hogy megjósoljam 10 házelhagyásból 9szer biztosan összefutok valakivel, aki ismer. Egyszer meg véletlenül köszönnek rám, mert öszzekevertek valakivel.

Tehát ezentúl sminkelni fogom magamat. 
Hogy ne ismerjenek fel....

No comments:

Post a Comment