Az útlevél/ Der Pass

Új útlevél kellett.
Irány a nagykövetség.
Ügyfélfogadási idő: hétfő és szerda délelőtt, valamint csütörtök délután 3-3 órában. A magyar és az osztrák ünnepnapokon nincsenek nyitva.
Ha nagy leszek én is ott akarok dolgozni....

Azért engem nem tudtak elrettenteni, nekem kellett az az útlevél.
Azért felhívtam őket. Mint később kiderült jól tettem, mert közölték velem, ők most nem adnak ki útlevelet, mert nincs ujjlenyomat olvasójuk.
Tudjátok ujjlenyomat olvasó, az a kis kb 7x8x4 cmes tárgy, pár ezer Forintba kerülő valami.
Azért ekkor nem lehet a gazdasági válság.....

Azért engem nem tudtak elrettenteni, nekem kellett az az útlevél.
Hát irány Magyarország.
Kora reggel bepakoltam a 3 gyereket, meg a Zuramat az autóba, majd röpke 3 órás kocsiút után meg is érkeztünk a hivatalba.
Ahol már vártak (mert ide is telefonáltam, biztos, ami biztos), kedvesek voltak, lefényképeztek, leujjlenyomatoltak, majd irány az ügyintéző.
A hölgy rutinból dolgozott:
- Öt, vagy 10 évre kéri?
- Szerinted...?- futott át rajtam a gondolat.
- 10 évre- válaszoltam.

Még néhány kattintás, egy aláírás, majd fizetés. 15 perccel az érkezés után már el is hagyhattam a hivatalt.
Ezután már csak a 3 órás kocsiút volt hátra.
Beszálltam az autóba, és arra gondoltam, hát legalább szivathattak volna egy kicsit, hogy legyen miről írnom a blogomban!

-------------------------------------

Ich brauchte einen neuen Pass.
So ging ich zur Botschaft.
Kundenverkehr: Montag und Mittwoch Vormittag und Donnerstag Nachmittag 3-3 Stunden. Die Konsularabteilung ist an den österreichischen und ungarischen Fest- und Feiertagen geschlossen.
Wenn ich groß werde, werde ich dort arbeiten...

Sie konnten mich troztdem nicht aufhalten, ich brauchte das Ding.
Deshalb rief ich dort an. Wie es sich später heraustellte, war es gut so, weil sie keinen Pass ausstellen können, weil die Botscshaft über keinen Fingerscanner verfügt.
Wisst ihr dieses kleine ungefähr 7x8x4 cm großes Objekt, welches zirka 40-50 Euro kostet.
So groß kann die Wirtschaftkrise doch nicht sein...
Sie konnten mich troztdem nicht aufhalten, ich brauchte das Ding.

So, Fahrt nach Ungarn.
Früh am Morgen packte ich die 3 Kinder und MM ins Auto und nach einer kurzen, 3 Stündigen Fahrt waren wir im Amt.
Dort hat man schon auf mich gewartet (weil ich davor angerufen habe, sicher ist sicher) sie waren sehr freundlich, hatten mich fotografiert, ich habe meinen Fingerabdruck geleistet, dann kam ich zur Beamtin.
Sie arbeitete mit Routine:
-Für 5 oder für 10 Jahre möchten Sie das Pass?- fragte mich.
- Was meinen Sie? - dachte ich kurz.
- Für 10 Jahre- antwortete ich.
Noch ein paar Klicks, eine Unterschrift, und ich zahlte. 15 Minuten nach meiner Ankuft waren wir fertig.
Blieb nur die 3 Stündige Fahrt.

Ich stieg ins Auto und dachte, sie hatten wenigstens ein bischen arrogant sein können,
dann könnte ich jezt etwas darüber in meinen Blog schreiben!