Bevállal(koz)om

Én már Csernus előtt is bevállalós voltam, csak megfelelő szavam nem volt rá.
Azóta van.

Sokat, sokszor és sokra (be)vállalkoztam már, ezért az év elején úgy gondoltam, itt az idő, hogy komolyabb kapcsolatba lépjek a vállalkozással.
Szóval beszereztem a papírokat, és elmentem a hivatalba, hogy törvényesítsem kapcsolatunkat.
Az egész minden felhajtás nélkül, a nyilvánosság kizárásával történt. Fél óra alatt letudtuk a dolgot. Ünnepséget sem rendeztünk, a Zuram főzött egy kis spagettit, aztán ennyi.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy már kislány koromban is erről álmodtam....
...de nem is ez a lényeg, hanem, hogy vállalkozó lettem.

Vállalkozó, akiről mindenkinek meg van a maga sztereotípiája.

Az én sztereotip vállalkozóm 40-es férfi. Ápol külsejű, de dohányzik. Könyvelője, adótanácsadója, jó kocsija és szép nagy háza van.

A valóság ezzel szemben egy 20as évei végén járó nő. Karikás szemű, de nem iszik kávét. Férje, gyerekei, olcsó kocsija, öreg háza van...
...de nem is ez a lényeg, hanem, hogy vállalkozó lettem.