Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive

Friday, August 7, 2009

Akciórádiusz



Hogy a másik ember milyen közel áll hozzánk azt jól mutatja, hogy beszélgetés közben az intim zónánkban (0-40 cm) a személyes zónánkban (40-120 cm), vagy a társasági zónánkban (120cm<) tartózkodik-e. Az ember körülvevő zóna kb. 3 méterig terjed, ha ennél nagyobb távolságra állunk valakitől, akkor már elszigetelődünk a másiktól, ő sem figyel ránk, mi se rá. Személyes terünket azonban a tárgyak segítségével jelentősen ki tudják tágítani. A strandon a törölközőnkkel, egy bárban a kabátunkkal, a moziban a jegyünkkel tartunk fent magunknak úgy egy helyet, hogy személyünk a 3 méteres körön kívül van.

A tárgyakkal való térfoglalás nem a felnőttek kiváltsága, az én csemetéim is előszeretettel űzik. Különböző plüssjátékok és könyvek szolgálnak az asztal körül, vagy a nappaliban a legjobb ülőhelyek megjelölésére. Sőt, ha valamelyik egyszer már bejelentette tulajdonjogát egy székre, akkor arra még napok múlva, a játékdarab elrakása után is, igényt tart.

Iván ezen a téren is meglepően gyorsan tanul a bátyjaitól. Mialatt én eszem, szívesen beülne az ölembe csipegetni, még akkor is ha teli van, mint egy duda. Én viszont ezt nem szeretem, ezért ilyenkor nem szoktam ölbe venni, és ezt meg is mondom neki.
Ő ekkor általában elvonul. No nem adja fel, csak a szobájáig megy valami játékért. Visszajön, és a kiválasztott darabot nemes egyszerűséggel a tányérom mellé dobja, majd "Anya, hö-hö" kiáltásokkal elkezd felmászni az ölembe, hiszen a vak is láthatja, ez az ő helye!

No comments:

Post a Comment