Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive

Thursday, March 5, 2009

A férjem


A férjem.
Olyan, mint egy régi háztartási gép, aminek kisebb-nagyobb hibáin ugyan bosszankodunk, de annyira a szívünkhöz nőtt, hogy nem akarjuk kicserélni.
A férjem egyik ilyen hibája az erős feledékenység.
Oké, én is feldékeny szoktam lenni, de én azért teljesen legálisa.

A szoptatási demencia ugye, orvosi fogalom.
Meg a terhességi is.
Én pedig a Zurammal eddig együtt töltött 8 és fél évből 5 és félben vagy várandós voltam, vagy szoptattam, és most is szoptatok.
Hogy előtte mennyire voltam feledékeny, arra már egyikünk sem emlékszik....

Szóval orvosi igazolással felejhetek el dolgokat, és csinálhatok olyan furcsaságokat, mint pl a cukor berakása a hűtőszekrénybe, a vízforralóba szánt víz majdnem beleöntése a kenyérpirítóba, vagy a kávé felhígítása almalével, tej helyett.

Vicces történetek ezek, olyanok melyekkel hosszú téli estéken tudom majd szórakoztatni utódaimat és azok utódait is.
De erről ennyit, most térjünk vissza eredeti témámhoz!

Szóval a ...,

Izé ...

Mi is volt az?

A fenébe elfelejtettem!

No comments:

Post a Comment