A Danaidák - vagy görögül: Δαναΐδες - nászéjszakájukon megölték férjeiket (Drágám, ha olvasol, ne vedd célzásnak ), ezét haláluk után az istenek büntetést szabtak ki rájuk, állandóan vizet kellett hordaniuk egy lyukas hordóba.
Sziszifusz - ez is meg van görögül: Σίσυφος - elárulta Zeuszt, hordóba zárta Thanatoszt és átverte Hadeszt. Ezek után nem csoda, hogy az istenek megbüntették. A köves történetet szerintem mindenki ismeri.
Mindkét történet az értelmetlen munka szinonímája.
Én személy szeirnt, gyakran gondolok rájuk... Például, amikor összepakolom a duplokat és két percre rá András egy lökéssel újra szétteríti azokat a padlón, vagy amikor Tomi, minden gyereknevelési kísérletem dacára, már x.-szer veszi el a játékot az öccsétől.
Ekkor általában Sziszifusz jut eszembe.
Amikor a Zuram - többszöri, világos instrukciókat tartalmazó felszólításom ellenére - "még felveszem" felkiálltásal a kanapén tárolja koszosz zoknijait,vagy megint egy tiszta törölkzővel törli fel a fürdőszobát, akkor inkább a Danaidák fészkelik be magukat a fejembe (a vízhordós sztori, és nem a másik dolog miatt).
Tehát jól elvagyok, hiszen pakolás, gyereknyugtatás, szennyesválogatás közben csak rájuk gondolok, és eszembe jut hogy nekem mennyivel könnyebb dolgom van, hiszen ők az idők végezetéig csinálják értelmetlen munkájukat, az én gyerekeim meg előbb-utóbb felnőnek.
Ami pedig a férjemet illeti... nos ebben a témában majd tanácsot kérek az istenektől.
De jó ez a rajz!! Te csináltad? Vicces! :-)
ReplyDeleteIgen, én csináltam, köszönöm.
ReplyDelete