A katalógus

A fiam szerda délután úgy jött haza a suliból, hogy másnapra újságokból kivágott tavaszi képekett kell vinni.

Egyszerű kérés, csak egy probléma van vele, én nem olvasok magazinokat. És amit olvasok, az is rögtön megy a papír-konténerbe...
Így hát nem volt otthon tavaszi kép.
Hát elindult a brénsztorming, végül arra az elhatározásra jutottam, hogy az internetről nyomtatok majd ki valami jogtiszta anyagot....
Nem álltam neki a dolognak rögötn, mert a nagy gondolkozástól megéheztem.

Evés közben unottam lapozgattam a Kerülte Krónika újságot, aminek a közepéből egyszercsak kihulolot valami,
a helyi bakácsáruhát TAVASZI KATALÓGUSA!
Természetesen teli mindenféle tavaszi képekkel.
Mondanom sem kell, nagyon megörültem és szépen kivágogattam a megfelelő képeket.
Beleraktam egy mappába, majd a gyerek táskájába.

Ügyes voltam, csakhát senki nem értékelte a dolgot, mert a gyerek még aznap este belázasodott, és másnap nem is ment iskolába.....

-------------------------------------------

Mein Sohn kam am Mittwoch Nachmittag aus der Schule mit der Bitte nach Hause, dass er am nächsten Tag Frühlingsbilder mitbringen soll.
Eine ziemlich einfache Frage, es gib nur ein Problem, ich lese keine Magazine. Und wenn doch, dann es gehen die sofort ins Altpapier.
So fand ich zu Hause keine Frühlingsbild.

Und das Brainstorming began . Schließlich habe ich beschlossen aus dem Internet Bilder auszudrucken......
Ich fing nicht gleich an, weil ich vom großen Denken Hunger bekam.
So fang ich an zu essen, und dabei die Bezirksblätter zu lesen und dann plötzlich fiel etwas heraus, der Frühlingskatalog eines Baumarktes!
Natürlich voll mit Frühlingsbilder.

Ich freute mich und fing an die entsprechendenBilder auszuschneiden.
Dann packte ich sie in eine Mappe und dann in die Schultasche.
Ich war ziemlich gut, aber niemand lobte meine Arbeit, weil mein Kind schon am selbigen Abend Fieber bekam und so am nächsten Tag nicht in die Schule ging...

Anyja fia/ Wie die Mutter so der Sohn

Két dolog.
Mindig is perfekcionista voltam.
Gyerekként nagyon szerettem sírni.

Látszólag nincs összefüggés a két dolog között.
Aztán mégis.

Én ugyanis 3-4 éves koromtól kezdve rendszeresen a tükör előtt gyakoroltam a sírást.
Hogy hét szép is legyen, meg jó is.
Azóta is egy műremek, ahogy sírok.

Hogy hogyan jön ez most ide?
Nos csak két dolog.
Iván szeret hisztizni, és úgy néz ki, ő is perfekcionista.
Mostanában rendsyeresen áll a tükör előtt, és gyakorolja a hisztizést.
Hogy hát szép is legyen, meg jó is....

---------------------------------------------

Zwei Dinge.
Ich war immer eine Perfektionistin
Als Kind weinte ich gern.
Es sieht so aus, als bestünde zwischen den beiden Sachen kein Zusammenhang.
Und dann doch....

Seit meinen 3.-4. Lebensjahr übte ich regelmäßig vor dem Spiegel das Weinen.
Es musste ja schließlich schön und gut aussehen...
Bis heute ist es ein Kunstwerk, so wie ich weine.

Und warum schreibe ich jetzt darüber?
Nur zwei Dinge.
Iván weint gern, und es sieht so aus, das auch er ein Perfektionist ist.
Er übt regelmäßig vor dem Spiegel das Weinen.
Es muss ja schließlich schön und gut aussehen...

Na csá! / Und Tschüss!

Iván első óvodai fotózása.
Lenne...
Igazából nem értette.
Nem értette, minek kell egy műanyag, hidat imitáló akármire ráülni, és ott maradni.
Mivel nem értette, nem is nézett szépen, pláne nem mosolygott.
Sőt olyan csúnya grimaszokat vágott, amiket még fotoshoppal sem lehetett volna szépre retusálni.

A fényképész megpróbálta oldani a hangulatot.
Hát kedvesen kérdezgette,
-No, Iván, wie geht's dir? Wie geht'st dir (Hogy vagy? Szó szerint Hogy MEGY neked? )

Persze Iván még nem áll a kognitív fejlődés azon fokán, hogy megfelelően értelmezni tudja ezt az átvitt értelmű mondatot.
Nem, ő csak a gehen (menni) ige jelentését tudta megfejteni.
És hát ő egy jól nevelt kisfiú,( no meg már biztosan unta is a dolgot,) ezért a harmadik ""wie geht's dir? elhangzása után fogta magát, felállt és elment.....

-----------------------------------------------

Das Erste Kindergarten Foto von Iván.
Wäre....,
eigentlich hat er nicht viel verstanden.
Warum soll er auf einer Kunstoff-Brücke sitzen und dort bleiben....
Er wollte nicht schön aussehen, und nicht lächeln.
Er machte so ein übles Gesicht, aus dem man auch mit Hilfe von Photoshop nichts Schönes machen könnte.

Der Fotograf versuchte die Situation zu retten.
So sagte er:
-No Iván, wie geht´s dir?

Natürlich Iván verfügt noch nicht über solche kognitive Fähigkeiten, damit er die übertragene Bedeutung des Satzes verstehen konnte.
Nein, er konnte nur das Wort "gehen" entziffern.
Und weil er ein gut erzogene kleiner Junge ist, (und sich bestimmt schon langweilte,) deshalb, nach dem dritten "wie geht´s dir" stand er einfach auf und ging.....

Anya megoldja/ Mutter kann's

Minden évben farsang....
Minden évben ugyan azt.
Jelmez kell.
Lehetőleg olyan, amit mi csinálunk, és később újrahasznosítható.


Tamásnál már nincs gond. Ő már nagy.
Egyedül festette a mackó-maszkot, meg a bundához a pólót.

Anndrás szürke lovag akart lenni.
Szürke ruha meg van itthon.
A Zuram készített hozzá pajzsot, és meg sisakot.

Iván Johanna akart lenni.
Nem tudom, az pontosan mit takar, mert nála a "Johanna" már valmi kötőszó.
Hát gondoltam, nem ölök nagy munkát a dologba, mert ő még az utolsó pillanatban is képes meggongolni magát.
És meg is gondolta.
Két napig büszkén járkált a bátyjaitól örökölt sárkány jelmezben.
Ma reggel hallani sem akart róla...
10 perccel indulás előt kellett egy jelemezt összeütnöm.

Azért megoldottam a dolgot, végül róka lett.



------------------------------------------------

Jedes Jahr ist Fasching.
Jedes Jahr gibt es das gleiche Problem....
Wir brauchen Kostüme.
Solche die man alleine basteln und später recyclen kann.
Mit Tamás gibt es keine Probleme. Er ist ja schon groß.
Er konnte schon sein Bär-Kostüm und die Maske alleine bemalen.
András wollte ein grauer Ritter sein.
Graue Kleidungsstücke gibt es zum Glück daheim.
MM machte den Schild, ich den Helm.

Iván wollte Johanna sein.
Ich weiß nicht genau was das bedeutet, weil er den Namen "Johanna" als Bindewort verwendet .
Ich dachte, ich mache mir keine große Arbeit mit seinem Kostüm, er wird seine Meinung bestimmt ändern.
Und er änderte sie....
Er lief zwei Tage lang stolz in, von seinen Brüdern geerbten Drachen-Kostüm herum, dann
wollte er heute Morgen nichts mehr davon wissen....
Genau 10 Minuten vor dem Abmarsch....
So musste ich in kurzer Zeit ein Kostüm basteln.

Und ich schaffte es, er wurde Fuchs.

Köztünk marad/ Es bleib unter uns

Iván áll, kezében a játékbabával.
A játékbaba anyukáját már rége kiválasztotta, és most oda akarja neki adni a gyereket.
A kislány nem akaja.
Iván igen, ezért folyamatosan nyújtogatja a játékot.
-Jo-anna, Jo-anna- ismételgeti hozzá.
Megint nem jár sikerrel.

Iván kitartó, már hetek óta csak Johannáról beszél itthon.
A kislány viszont nem osztozik a fiam lelkesedésében.
Amit meg is értek, hiszen mégiscsak bő egy évvel idősebb Ivánnál.
Ráadásul neki egy másik ovis kisfiú teszik.
András!

---------------------------------------

Iván steht, er hat eine Puppe in seiner Hand.
Die Mutter der Puppe har er schon lange ausgewählt, und jetzt will er das Kind zu ihr geben.
Aber das Mädchen will nicht.
Iván schon, deshalb reicht er ihr immer wieder die Puppe.
-Jo-anna, Jo-anna -fügt er noch dazu.
Er hat wieder keinen Erfolg.

Iván ist ausdauernd, seit Wochen spricht er nur von Johanna, aber das kleine Mädchen
teilt die Begeisterung meines Sohnes nicht.
Und das verstehe ich, sie ist immerhin ein Jahr älter als Iván
Und sie mag ein anderes Kindergartenkind.
András!

.../...

András.
Én tudom, hogy három a magyar igazság, de mégis.

Andrást immár harmadszor műtőtték.
Polip és orrmandula. A változatosság kedvéért.
És nem az autópályán fél órára lévő egyik, hanem az országúton, egy órára fekvő másik kórházban.
A változatosság kedvéért.

Én utálom. Utálom, ha műtik a gyerekemet, utálom, ha kórházban kell lenni.
Még most sem sikerült teljesen feldolgoznom az élményt, bár azt mondják az idő mindenre gyógyszer.
És legalább nincsenek mellékhatásai.


Szóval most várok.
Andrással meg már megbeszéltem, hogy a legközelebbi műtéte 50 éves korában lesz, amikor ráncfelvarrásra megy.
És akkor nem én fogom elkísérni...

--------------------------------------

András.
Ich weiß, dass alle guten Dinge drei sind, aber trotzdem.....

András wurde zum dritten Mal operiert
Diesmal die Polypen und Rachenmandel. Zur Abwechslung.
Und diesmal nicht in dem Krankenhaus, das man auf der Autobahn in einer halben Stunde erreichen kann, sondern in dem anderen, das wesentlich weiter weg liegt.
Zur Abwechslung

Ich hasse das. Ich hasse es, wenn man mein Kind operiert, ich hasse es, wenn ich im Krankenhaus sein muss.
Ich konnte dieses Erlebnis immer noch nicht verarbeiten, obwohl man sagt, die Zeit heilt alle Wunden.
Und zumindest hat sie keine Nebenwirkungen.
So jetzt warte ich.

Mit András habe ich es schon besprochen, dass er das nächste Mal mit 50 operiert wird, wenn er zum Facelifting geht.
Und dann komme ich nicht mit...

Rövid tanulmány arról, milyen érzelmi hatást vált ki a gyerekekből,/ Kurze Studie darüber, wie kleine Kinder emotional reagieren,

ha anyukájuk rendszereesen rendet rak.
Pedig korábban nem is.

Miután a gyerekeim elérték az a kort, hogy délelőtt nyilvános közoktatási intézményekbe járnak, és délután nem verik rögtön szét a lakást, azóta egy négyzetméterre jutó rendetlenség jelentősen csökkent.
Mivel így nem állandóan a nappali-konyha,gyerekszoba háromszögben tartózkodom, több időm jutt az egyéb helyiségek rendberakására.

Egyik nap a fürdőszobát takarítottam, azon a héten már másodszor, amikor András játszani hívott.
-Egy pillanat- válaszoltam,- csak rendbe teszem a fürdőt.

András kisétálta fürdőszobába, döbbent arccal végig mért, majd csodálkozó hangon megkérdezte,
-De minek? Vendégek jönnek?
------------------------------------

wenn deren Mutter regelmäßig die Wohnung putzt.
Obwohl früher überhaupt nicht.

Nachdem meine Kinder das Alter ereichten, dass sie Vormittags öffentliche Bildungeinrichtungen besuchen, und Nachmittags nicht gleich die Wohnung zerstören, seitdem reduzierte sich die "Unordnung-pro-Quadratmeter" erheblich.
Weil ich mich deshalb nicht immer im Wohnzimmer-Küche-Kinderzimmer Dreieck aufhalten muss, habe ich mehr Zeit für die anderen Räume der Wohnung.

Eines Tages putzte ich das Bad, zum zweiten Mal in dieser Woche, als András mich zum Spielen rief.
Einen Moment, - sagte ich- ich mache nur noch das Bad fertig!
András kam ins Badezimmer, staunte mich an, und fragte mich verblüfft:
-Aber warum? Erwarten wir Gäste?

Illusztráció.../ Illustration....

...az előbbi bejegyzéshez.

Mert Iván oviba jár.
Igaz, hogy csak délig, de ez pont elég ahhoz, hogy elfáradjon.
És amikor fáradt, akkor úgye hisztizik.
ÉS amikor fáradt, akkor nem túl kreatív, tehát mindig ugyanúgy hisztizik.

Először nem akar kiszállni az autóból.
András miatt, vagy az autó miatt, vagy csak úgy.
És amikor az ember felviszi, akkor meg vissza akar menni....

ÉS akkkor az ember bezája az ajtót...
és gyorsan leveszi a gyerek cipőjét.
A többi marad, mer ő nem akar levetkőzni.
Ezután jön 5-10 perc koncert, (majdnem)teljes menetfelszerelésben;
sála, sapka, kesztyű, hátizsák.

Én addig főzök.
És akkor ő rájön, hogy melege van.
Elhallgat és nekiáll levetkőzni....

---------------------------------

....zu meiner früheren Eintragung
Weil Iván den Kintergarten besucht.
Ehrlich gesagt nur bis 12, aber es ist gerade genug, dass Iván müde ist.

Und wenn er müde ist, dann schreit er.
Und wenn er müde ist, dann ist er nicht besonders kreativ, deshalb arbeitet er immer nach dem gleichen Drehbuch.

Zuerst will er nicht aus dem Auto raus.
Wegen András, oder wegen dem Auto, oder einfach so....
Mann trägt ihn hinauf, dann will er zurück...
Und dann öffnet man die Tür....
und zieht schnell die Schuhe des Kindes aus.
Die anderen Sachen bleiben, weil er sich nicht ausziehen will.

Dann kommt ein 5-10 Minütiges Konzert, in (fast) kompletter Austattung;
Schal, Mütze, Handschuhe, Rucksack.

In dieser Zeit koche ich.

Dann merkt er, dass es viel zu heiss für ihn ist.
Er wird still und beginnt sich auszuziehen.....

Tabula rasa/ Tabula rasa

Állok.
Mást nagyon úgysem tudok csinálni.
Pedig voltam én már minden, következetes, jó példakép, határozottan NEM-et mondó.
Úgy, ahogy írva vagyon.

De most csak állok, és várok.
Iván előttem fekszik a földön, és hisztizik.
Olyan hangerővel, hogy felmerül benne, talán mégsem lenne olyan nagy baj, ha kihalna az emberiség....

Szóval hisztizik.
Pedig voltam én már minden, következetes, jó példakép, határozottan NEM-et mondó...
De most csak állok. Iván meg hisztizik.
Mert fáradt, vagy éhes, vagy mindkettő.
A bátyjainál tökéletesen beváltak az anti-hiszti módszerek. Nála nem , nála csak a kivárás használ.

Mert ő ilyen.
Genetikailag.

Persze John Locke és követői, az asszociációs pszichológusok most azt mondanák, hogy Iván nem így született, a világról szerzett tudása alakította ilyen hisztissé.
Mert szerintük minden gyermek egy tabula rasa (tiszta lap), mi írjuk rá a tudást.

Én másként gondolom.
De azért kölcsön adnám nekik Ivánt, kiváncsi lennék, mit írnának rá!

----------------------------------

Ich stehe.
Etwas anderes kann ich ja nicht tun.
Obwohl ich schon alles getan habe; war gutes Vorbild, sagte konsequent, fest NEIN....
So wie es geschrieben steht.

Aber jetzt stehe ich nur, und warte.
Iván legt sich vor mir auf den Boden und schreit.
So laut, dass ich denke, vielleicht wäre es gar nicht so schlimm, wenn die Menschheit aussterben würde....

So schreit er.
Obwohl ich schon alles getan habe; war gutes Vorbild, sagte konsequent, fest NEIN....
Aber jetzt stehe ich nur. Iván schreit.
Weil er müde, oder hungrig ist, oder beides.
Bei seinen Brüdern funktionierten die Anti-Hysterie Techniken hervorragend. Bei Ihm nicht, hier hilft nur das Abwarten.

Weil er einfach so ist.
Genetisch.

Na ja, John Locke und seine Anhänger, die assoziativ-Psychologen würden jezt sagen, dass das nicht stimmt, Iván ist nicht wegen der Genetik so, sein, von der Welt erworbenes Wissen formte ihn.
Sie glauben, dass jedes Kind eine Tabula rasa (leere Seite) ist, und wir darauf das Wissen schreiben.

Ich sehe es anders, aber trozdem würde ich Iván ihnen ausleihen.
Ich wäre neugierig, was sie auf ihm schreiben würden!

Kreatív Blogger/ Kreativ Blogger

Skicceknek ezen az úton köszönöm a kitüntetést.
Szakmai féltékenységből én nem nevezek meg újabb 7 blogot, de hét dolgot azért elárulok magamról:

1. Bár a lábam 37 és feles, 38as cipőt hordok.
2. Soha nem voltam 95 kg és nem is tervezem, hogy ennyi legyek.
3. 2010-ben mintegy 150-200 kg burgonyát hámoztam meg.
4. Utálom a gyerekeket. A másét különösen.
5. Nem tudom kicsoda Papp Gergő.
6. A gondolkodástól megfájdul a fejem, ezért ritkán csinálom.
7. Napi 7-8 óra alvástól az én arcbőröm is frissebb, feszesebb.

--------------------------------

Dieser Eintrag ist wieder Ungarisch.....
Liebe LeserInnen, bitte fühlt euch nicht ausgeschlossen, und übt weiter fleißig diese schöne Sprache!

Ezért..../ Deshalb...

Vendégségben voltunk a nővéremnél.
Andris nem tudott elaludni, ezért fogta magát kijött és lefeküdt a lépcsőre.
Kép van.
Tanulság nincs.....

------------------------

Wir waren bei meiner Schwester zu Besuch.
Andris konnte nicht einschlafen, deshalb kam er aus der Zimmer und legte sich auf die Treppe.
Es gibt darüber nur ein Bild.
Keine Belehrung.....

Az igazi hős/ Der wahre Held

Szóval néztük a tévét.
Mi, a gyerekek a Zuram meg én.
Illetve én nem néztem, mert a blogommal voltam elfoglalava, de a történet szempontjából ez most teljesen lényegtelen.

Szóval néztük. És akkor jött a torándó.
A filmben, természetesen.

Szóval jött a tornádó és felkapta a kocsikat és elodbálta azokat, meg ilyenek.
És akkor jött az Iván.
Élőben természetesen.

-Anya, segíts, segíts!- kiabálta és a képernyőre mutatott.
Én nem segítettem neki. Mit is tehettem volna egy film-tornádó ellen?

És akkor Ivánnak eszébe jutott, segíts magadon, Isten is megsegít!
És hát ő segített magán,
megfogott egy lego-kereket és a tévéhez vágta.....

--------------------------------------

Es war so: wir sahen fern.
Wir, die Kinder MM und ich.
Beziehungsweise ich nicht, weil ich mich um mein Blog kümmerte, aber was diese Geschichte betrifft, dieses Detail ist völlig unwesentlich .

Also sahen wir fern. Und dann kam der Tornado.
In dem Fernsehen natürlich.

Also, der Tornado kam und hob Autos in die Luft und werfte sie weg und so ähnlich. Und dann kam Iván.
In Wirklichkeit natürlich.

-Mama hilf mir, hilf mir!- rief er und zeigte auf den Bildschirm.
Ich habe ihm nicht geholfen. Was hätte ich gegen einen Film-Tornado machen können?

Und dann fiel ihm ein: hilf dir selbst, dann hilft dir Gott!
Und er half sich selbst, er warf ein Lego-Rad auf den Fernsehen....

Az Zuram szemei/ Die Augen von MM

Egy korábbi bejegyzésemben már értekeztem a fekete lyukról.
Most ezt az írásomat szeretném kiegészíteni, mert egy újabb felfedezést tettem,
a Zuramnak van egy saját fekete lyuka.

Ebbe a fekete lyukba csak olyan tárgyak esnek bele, amiket ő keres, és ugyanezen a tárgyak ki is esnek akkor, amikor én kutatok utánnuk.

Persze-persze, nyájas olvasóm, most azt vethetnéd szememre, hogy biztosn azért nem talája a dolgokat, mert ÉN raktam el őket valahová, de ez nem igaz.
Mert a legtöbbször olyan tárgyat keres, amit ő rakott el valahová, sőt a hasonló párbeszédek sem ritkák:
- Dárgám, nem tudod hol a kulcsom?
-Nem raktad a helyére?
- Már megnéztem, nincs ott.
Majd rövid keresés után a kezébe nyomom a kulcsot.
-Hol volt?
- A helyén.....

Szóval a Zuram személyes fekete lyuka létezik.
Vagy lehet, hogy nem.
Az is lehet, hogy csak egyszerűen nem veszi észre a tárgyakat.
ÉS ha így van, akkor már csak egy kérdésem marad:
Akkor vajon mire használja a szemeit?

------------------------------------------------------

In einer meiner früheren Eintragungen habe ich schon von dem schwarzen Loch geschrieben.
Nun möchte ich dieses ergänzen, weil ich was neues entdeckte, nähmlich, dass MM ein ganz persönliches schwarzes Loch besitzt.
In dieses Loch fallen nur Dinge, die er gerade sucht, und die fallen wieder heraus, wenn ich nach ihm schaue.
Ja, ich weiss lieber LeserInnen, jetzt könnten sie mir vorwerfen, dass alles meine Schuld ist, weil ich die Dinge wegräume, aber das stimmt nicht immer.
Die meisten Objekte, die MM sucht, hat auch gerade ER weggeräumt.
Ähnliche Dialoge sind nicht selten:

-Mein Schatz, weißt du zufällig nicht, wo meine Schlüssel sind?
- Sind sie nicht auf ihrem Platz?
-Nein.
-O.K., ich schaue nach...
......
-Hier hast du sie!
-Und wo waren sie?
-Auf ihrem Platz!

Also, das persönliche schwarze Loch meines Mannes existiert.
Oder vielleicht doch nicht.
Es kann sein, dass er diese Objekte gar nicht bemerkt.
Und wenn dies der Fall ist, habe ich nur eine Frage:
wofür verwendet er seine Augen?

Ültetési rend/ Sitzordnung

Indulunk.
A hátsó sor ültetési rendje: András, Iván, Tamás.

Térj rá az autópályára és haladj egyenesen!
Én ütemesen haladok, András ütemesen veri Ivánt

Újratervezés. Az első parkolónál állj meg!
Tamás, András, Iván ki.
A hátsó sor ültetési rendje: András, Tamás,Iván.
Kanyarodj balra, majd haladj egyenesen!
Már a kanyarodásnál megüti a fülemet, ahogy Tamás és András összeveszik valamin.
Verekedés kezdődik.

Újratervezés. Az első parkolónál állj meg!
Tamás, András, Iván ki.
A hátso sor ültetési rendje: Tamás, Iván, András
Folytasd egyenesen az utadat!
Folytatnám, de most meg Iván macerálja egyszerre mindkét bátyját.
Újratervezés?

A matematikai számítások szerint 3 gyereket 6 különböző módon lehet egymás mellé ültetni.
De, mint a gyakorlat is mutatja, tök mindegy, hogyan ületete dőket egymás mellé, nyugtod sosem lesz tőlük!

---------------------------------

Wir fahren ab.
Die Sitzordnung der hinteren Reihe: András, Iván, Tamás.

Fahren Sie auf die Autobahn und fahren Sie geradeaus!
Ich fahre im Takt auf die Autobahn, András schlägt Iván im Takt .

Alles wird neu berechnet. Halten Sie auf dem ersten Parkplatz!
Ich packe Tamás, András und Iván aus.
Die Sitzordnung der hinteren Reihe: András, Tamás, Iván, .

Biegen Sie links ab und fahren Sie geradeaus!
Bei der Abbiegung höre ich schon, das Tamás und András streiten.
Sie beginnen zu raufen.

Alles wird neu berechnet. Halten Sie auf dem ersten Parkplatz!
Ich packe Tamás, András und Iván aus.
Die Sitzordnung der hinteren Reihe: , Tamás, Iván, András.

Fahren Sie geradeaus!
Ich würde gerne, aber Iván schikaniert jezt gleichzeitig seine beiden Brüder....
Alles wird neu berechnet?

Mathematisch kann man 3 Kinder auf 6 verschiedene Arten nebeneinander setzen.
Aber, wie die Praxis zeigt, ist es völlig egal, wie man es tut, Ruhe wird es nie geben!

Az útlevél/ Der Pass

Új útlevél kellett.
Irány a nagykövetség.
Ügyfélfogadási idő: hétfő és szerda délelőtt, valamint csütörtök délután 3-3 órában. A magyar és az osztrák ünnepnapokon nincsenek nyitva.
Ha nagy leszek én is ott akarok dolgozni....

Azért engem nem tudtak elrettenteni, nekem kellett az az útlevél.
Azért felhívtam őket. Mint később kiderült jól tettem, mert közölték velem, ők most nem adnak ki útlevelet, mert nincs ujjlenyomat olvasójuk.
Tudjátok ujjlenyomat olvasó, az a kis kb 7x8x4 cmes tárgy, pár ezer Forintba kerülő valami.
Azért ekkor nem lehet a gazdasági válság.....

Azért engem nem tudtak elrettenteni, nekem kellett az az útlevél.
Hát irány Magyarország.
Kora reggel bepakoltam a 3 gyereket, meg a Zuramat az autóba, majd röpke 3 órás kocsiút után meg is érkeztünk a hivatalba.
Ahol már vártak (mert ide is telefonáltam, biztos, ami biztos), kedvesek voltak, lefényképeztek, leujjlenyomatoltak, majd irány az ügyintéző.
A hölgy rutinból dolgozott:
- Öt, vagy 10 évre kéri?
- Szerinted...?- futott át rajtam a gondolat.
- 10 évre- válaszoltam.

Még néhány kattintás, egy aláírás, majd fizetés. 15 perccel az érkezés után már el is hagyhattam a hivatalt.
Ezután már csak a 3 órás kocsiút volt hátra.
Beszálltam az autóba, és arra gondoltam, hát legalább szivathattak volna egy kicsit, hogy legyen miről írnom a blogomban!

-------------------------------------

Ich brauchte einen neuen Pass.
So ging ich zur Botschaft.
Kundenverkehr: Montag und Mittwoch Vormittag und Donnerstag Nachmittag 3-3 Stunden. Die Konsularabteilung ist an den österreichischen und ungarischen Fest- und Feiertagen geschlossen.
Wenn ich groß werde, werde ich dort arbeiten...

Sie konnten mich troztdem nicht aufhalten, ich brauchte das Ding.
Deshalb rief ich dort an. Wie es sich später heraustellte, war es gut so, weil sie keinen Pass ausstellen können, weil die Botscshaft über keinen Fingerscanner verfügt.
Wisst ihr dieses kleine ungefähr 7x8x4 cm großes Objekt, welches zirka 40-50 Euro kostet.
So groß kann die Wirtschaftkrise doch nicht sein...
Sie konnten mich troztdem nicht aufhalten, ich brauchte das Ding.

So, Fahrt nach Ungarn.
Früh am Morgen packte ich die 3 Kinder und MM ins Auto und nach einer kurzen, 3 Stündigen Fahrt waren wir im Amt.
Dort hat man schon auf mich gewartet (weil ich davor angerufen habe, sicher ist sicher) sie waren sehr freundlich, hatten mich fotografiert, ich habe meinen Fingerabdruck geleistet, dann kam ich zur Beamtin.
Sie arbeitete mit Routine:
-Für 5 oder für 10 Jahre möchten Sie das Pass?- fragte mich.
- Was meinen Sie? - dachte ich kurz.
- Für 10 Jahre- antwortete ich.
Noch ein paar Klicks, eine Unterschrift, und ich zahlte. 15 Minuten nach meiner Ankuft waren wir fertig.
Blieb nur die 3 Stündige Fahrt.

Ich stieg ins Auto und dachte, sie hatten wenigstens ein bischen arrogant sein können,
dann könnte ich jezt etwas darüber in meinen Blog schreiben!

Tamás szakért/ Tamás der Bild-Experte

A Zuram meg a fiúk festegetnek egyideje.
A festegetés után a Zuram elpakol Tamás pedig szakért.
Szépen kiválogatja és kiállítja a legjobb képeket.

A múltkor azt gondoltm hogy fordítva tette fel a egyiket. Hát levettem hogy megfordítsam.
-Anya mit csinálsz?-szegezte nekem a kördöt Tomi.
- Hát megfordítom.
- Jaj, anya nem kell- jött a válasz.- Tudod ez művészet.

Aha....

-----------------------------

MM und die Jungs malen seit einiger Zeit.
Nach dem Malen MM räumt auf und Tamás begutachtet.
Er sucht die besten Bilder aus und macht daraus eine Austellung.

Unlängst habe ich gedacht, dass er eins umgekehrt aufgehängt hat. So habe ich es abgehängt um es umzukehren.

- Mutti, was machst du?- stellte mir Tomi die Frage.
- Ich kehre das Bild um!
- Ah Mutti, das musst du nicht machen- antwortete er- Weisst du, das ist KUNST!

Aha.......

Fogas kérdés/ Das Zahn(fee)-Problem

Szerintem nincs Fogtündér.
Tomi szerint van, és meg is mondta, hogy nekem nem is kell hinnem a Fogtündérben, mert úgyis ő kapja az ajánsdékot és nem én.
Okos gyerek. Túl okos...

Jó, gondoltam, akkor legyen Fogtündér.
De mit fog hozni?
Lássuk be egy fog elvesztése nem nagy teljesítmény, pláne, hogy végül én húztam ki.
Arról nem is beszélve, hogy még 19 fog van a szájába, a Fogtündér anyagi lehetőségei pedig behatároltak.
Szóval valami apróság kellett.
A cukrot és a csokit rögtön kihúztam, elég nevetséges lenne egy fogkefén utazó fogtündér, aki édességet hoz....

Végül egy 10 centes (kb 27 Ft- a szerk.) érme került a párna alá.
Tomi nagyon örült az ajándéknak, annak azonban kevésbé, hogy bejelentettem a 10 centből 5-öt oda kell adnia nekem, hiszen a munka felét mégiscsak én végeztem el!

-----------------------------------------------------

Ich glabube nicht an die Zahnfee.
Tomi schon. Er hat gesagt, dass ich nicht an die Zahnfee glauben muss, weil er sowieso das Geschenk bekommt und nicht ich....
Er ist klug. Viel zu klug....

Nun, gut, dachte ich, dann soll die Zahnfee kommen!
Aber was bringt sie?
Es ist eindeutig, dass der Verlust eines Zahnes kein große Leistung ist, besonders wenn ich ihn herausgezogen habe...
Und darf man auch nicht wergessen, dass Tomi weitere 19 Zähne in seinem Mund hat, und die finanziellen Möglichkeiten der Zahnfee begrenzt sind.
Also es muss eine Kleinigkeit sein.
Schokolade oder Bonbon war sofort ausgeschlossen, es wäre ziemlich lächerlich wenn, auf einer Zahnbürste fliegende Zahnfee Süßigkeit bringt.

Am Ende kam eine 10-Cent Münze unter seinen Kissen.
Tomi freute sich sehr auf das Geschenk bis ich ihm sagte, dass er 5 Cent mir geben müsste, ich habe ja schließlich die Hälfte der Arbeit getan!

A hal, akit meg lehetett simogatni/ Der Fisch den mann streicheln könnte

A Zuram szereti a halat. Sütve, főve meg nyersen is.
A nyers példányokat az akváriumban tartja.
Én nem szeretem a halat.
Iván szereti a halat.
Itt a bizonyíték, hogy Iván nem a postástól van, de ez egy másik történet...

Szóval Iván szereti a halat. Minden formában, élőben, tévében, képen, akváriumban.
Legszívesebben jól magához ölelné a halakat, de technikai okokból sajnos ez eddig nem volt kivitelezhető.
Eddig, írom, mert a múlkor valami történt.
A Zuram ugyanis vett magának egy halat.
No nem akármilyen halat,
hanem egy szép, egészben füstölt példányrt, fejjel, farokkal, ám belső szervek nélkül.
Az eladó szépen becsomalta papírba, majd bele tette egy nejlonszatyorba.

Iván rögtön lecsapott a csomagra és onnantól kezdve a bevásárlás végéig nem engedte el a halat, akit meg lehetett simogatni...

----------------------------------------


MM mag Fisch. Gekocht, gebacken oder auch roh.
Die rohe Fische hält er im Aquarium.
Ich mag keinen Fisch.
Ivan mag Fische.
Hier ist der Beweis dafür, dass Ivan nicht vom Briefträger stammt, aber das ist eine andere Geschichte...

Also, Iván liebt Fische. In allen Formen, lebend, im Fernsehen, auf dem Bild, im Aquarium.
Am liebsten würde er alle streicheln, aber das war aus technischen Gründen leider bis jetzt nicht möglich.
Bis jetzt, schreibe ich, weil unlängst etwas passiert.
MM kaufte sich einen Fisch.
Aber nicht irgendeinen Fisch sondern einen geräucherten, mit Kopf und Schwanz, aber ohne innere Organe.
Die Verkäuferin packte ihn schön ins Papier, dann legte sie ihn in einen Plastiksack hinein.
Iván nahm sich sofort das ganze Paket und ließ den Fisch bis zum Ende des Einkaufs nicht mehr los.
Den Fisch, den man streicheln könnte....

Cselgáncs/ Judo

Majdnem elfelejtettem, a térdsérülésem ellenére, jól elvoltam....
Egy 18x25 cmes tortalapot és 1 kg cukormasszát, valamint némi csokoládét használtam fel.

Ich habe's fast vergessen, trotz meiner Knieverletzung hatte ich viel Spaß.....
Ich habe eine 18x25 cm große Torte und 1 kg Zukermasse und ein bischen Schokolade verwendet.

Veszélyes mese/ Gefährliches Märchen

Mert az az én bajom, hogy a gyerekkel együtt szoktam nézni a meséket.
És ezért hiszek abban ,hogy léteznek beszélni, mozogni, logikusan gondolkodni tudó közlekedési táblák, lámpaoszlopok és egyéb utcai objektumok.

És talán ezért tolattam neki a kocsival a villanyoszlopnak.
A házunk előtt álló villanyoszlopnak.
Annak, amely mellett naponta átla 4x is el szoktam hajtani. Kétszer ki, és kétszer beparkolni.
Bár az is lehet, hogy épp a gyakori találkozások mitt gondoltam, hogy majd szólni fog, vagy legalább is elugrik, ha beparkolásnál véletlenül túl közel kerülök hozzá.
Nos nem szólt....
Én meg azóta nemcsak egy hanyag pillantást vettek a vállam fölött tolatás közben, hanem háromszor is alaposan körbenézek.

Ám tegnap rájöttem ez sem mindigt segít.
Tegnap nekitolattam egy biciklitartónak.
Kicsi, alattomos, és sunyi volt....
-------------------------------------

Weil das mein problem ist, dass ich zusammen mit den Kinder Märchen schaue.
Deshalb glaube ich, dass es Vekehrsschilder und Laternenpfähle und andere Straßenobjekte gibt, die sprechen, logisch denken und sich bewegen können.

Und viellleicht deshalb fuhr ich mit meinem Auto den Laternenpfahl an.
Den Laternenpfahl, der vor unserem Haus steht.
Neben dem fahre ich durchschnittlich 4 Mal am Tag vorbei, zweimal parke ich aus, zweimal parke ich ein.
Obgleich es sein kann, dass ich wegen den häufigen Begegnungen dachte, er würde mir sagen, oder würde zumindenst wegspringen, wenn ich beim Einparken zu Nah an Ihn ran fahre.
Er sagte nichts.......
Seitdem werfe ich beim Rückwärtsfahren nicht nur einen schlampigen Blick über meine Schulter, sondern schaue mich dreimal gründlich um.

Aber Gestern wurde es mir eindeutig klar, dass auch das nicht immer hilft.
Gestern fuhr ich einen Fahrradsständer an.
Er war klein und hinterhältig.....

Csoki/ Schoko

A gyerekek csokit kaptak.
Sokat.
Szétosztottam három felé és mindenki megkapta a maga kis zacsiját.
Illetve Iván nem, nem akartam, hogy két és fél évesen édeségmérgezést kapjon.

Tamás szépen elpakolta az egészet a fiókjába, majd közölte velem, "anya az lesz a szabály, hogy minden nap csak kettőt eszek meg.

Elöször András is elpakolta, aztán meg előpakolta. Aztán hozott három zacsit és elkezdte színek és formák szerint szétválogatni.
Azokat az édességeket, amelyeken valami esztétikai kifogást talát, rögtön megette, nehogy tönkre tegyék az összképet.
Ezután seftelt egy kicsit Tomival, (a másik csokija mindig édesebb ugye...) majd a biztonság kedvéért megevet még pár darabot, nehogy megromoljon.

Iván, aki ugye nem kapta meg a zacsit, nem csinált a saját édességeivel semmit.
A bátyaiéval viszont igen. Miután megette az általam aznapra kiosztott adagját, körbejárt a lakásban, és kiszolgálta magát Andris tartalékaiból......
-------------------------------------

Die Kinder bekamen Schokolade.
Eine Menge.
So habe ich sie auf drei Teile aufgeteilt und jeder hat seinen eigenen Sack erhalten.
Außer Iván, ich wollte nicht, dass er mit zweieinhalb eine Schokovergiftung bekommt.
Tamás hat seinen Sack in seine Lade gelegt und dann sagte er zu mir: "Mama, die Regel ist so, ich darf jeden Tag nur zwei essen."

Auch András hat seinen weggeräumt, dann hat er wieder alles herausgenommen, dann holte er drei weitere Säcke und fing an die Schokos nach Farben und Formen zu sortieren.
Die Süßigkeiten, die ihm aus ästhetischen Gründen nicht gefielen, hat er sofort verspeist, um sie nicht das Gesamtbild zu ruinieren.
Dann machte er ein kleines Geschäft mit Tomi (die Süßigkeiten von anderen sind immer süßer) und am Ende hat er aus Sicherheitsgründen, noch ein par Stück gegessen, damit sie nicht verderben.

Iván, der seinen Sack nicht bekam, hatte mit seinen Süßigkeiten auch nichts gemacht.
Aber mit dem von seinen Brüdern schon. Nachdem er die, von mir ausgeteilte Portion gegessen hatte, machte er eine Runde in der Wohnung, und bediente er sich bei András Vorrats.....

Menniybe kerül? / Wie viel kostet?

Valami menyétféle ragadozó (nem láttam a szemetet) átharapta a nyújtókábelt. Majd ha elkaptam, megkérdezem tőle, miért tette. Remélem elfogadható magyarázattal fog tudni szolgálni.

A kocsi szerencsére saját kerekein jutott a szervízbe, ahol biztosítottak, 20 perc alatt kicserélik az alkatrészt.
Abból a 20ból végül 45 perc lett, ami nem is lett volna baj, ha nem három kisgyerekkel együtt kellett volna várakoznom.
Játszósarok nem volt, minusz 10 fok viszon igen.
Sétálni tehát nem tudtunk, a gyerekek viszont hamar felfedezték a tulaj kutyáját.
És a labdáját.

Először Iván célzott meg a játékkal egy 12.333.060 forintos dzsippet, majd András következett egy 6.333.930 forintos kocsival (mindig is ő volt a gazdaságosabb gyerek).
A lövéseket profi kapust is megszégyenítő vetődéssel hárítottam.

Ezután, hogy a kocsikat és főleg, hogy a saját idegeimet kiméljem, inkább leültetettem a gyerekeket, prospektusokat és tollakat szereztem, és ülő foglalkozásra kényszerítettem őket.
Kemény 10 percig ment is a dolog, ekkor azonban Iván újabb kocsit szemelt ki magának, ezutal egy 8.775.000 forintos fekete tetszett meg neki.
Pár lépéssel a cél előtt kaptam el, így nem tudta tollal összekarcolni a lakkozást.

Több autóra szerencsére már nem jutott idő mert a szerelő megjavította a kocsit, így végül is "csak" 27.500 Forint+ ÁFA-ba került a kaland.
-----------------------------------------------

Ein Marder hat das Zündkabel durchgebissen. Wenn ich ihn erwische, dann frage ich ihn warun er das gemacht hat. Ich hoffe, er kann eine gute Erklärung liefern.

Zum Glück konnte das Auto auf seinen eigenen Rädern ins Service. Der Austausch dauert 20 Minuten, hat man mir gesagt.
Aus diesen 20 Minuten wurden schließlich 45. Das wäre kein Problem gewesen, wenn ich nicht mit 3 Kleinkindern dort gewesen wäre.
Es gab keine Kinderecke aber draußen minus 10 Grad schon, deshalb konnten wir nicht spazieren gehen.

Also blieben wir drinnen. Die Kinder haben schnell eine Beschäftigung gefunden: das Hund des Besitzers.
Und dessen Ball....
Zuerst hat Ivan auf ein 45.678 Euro teuen Jeep gezielt, dan kam András mit einem 23.459 Euro Auto (er war immer das sparsamere Kind).
Wie ein profi Torwart warf ich mich um die Schießerein abzuwehren.

Dann, um die Autos, und vor allen meine Nerven zu schonen, setzte ich die Kinder nieder, verschaffte Stifte und eine Broschüre, und so zwang ich sie zur sitzenden Tätigkeit.
Sie schaften es ganze 10 Minuten lang, aber dann hat Ivan ein schwarzes Auto, im Wert von 32.500 Euro für sich ausgesucht. Ich konnte ihn ein par Schritte vor dem Ziel stoppen, so konnte er nicht die Lackierung mit dem Stift zusammenkratzen.

Für mehr Autos hatte er keine Zeit, weil der Mechaniker kam, er reparierte unser Fahrzeug, so kostete das ganze Abenteuer "nur" 98 Euro + MwSt.

A gyerekem. / Mein Kind

Először töltött pár napot egyedül a nagyszülőknél.
A Zurammal azt gondoltuk itt az idő, hogy kilökjük a fészekből....

Most megyek, megnézem, hogy milyen úton halad a személyiségfejlődése. Majd a hétvégén jövök.

----------------------------------------

Er war zum erstenmal ein par Tage allein bei den Großeltern.
Mit MM haben wir gedacht, die Zeit ist gekommen, um ihn aus dem Nest rauszuschieben....

Jetzt gehe ich und schaue nach, welchen neuen Weg seine persönliche Entwicklung genommen hat. Am Wochenende komme ich wieder.

Én és a kórház/ Ich und das Krankenhaus

Kivizsgálásra mentem a kórházba.
Ők meglepődtek hogy mit keresek ott, mert nem voltam bent a számítógépben. Adminisztrációs hiba.

Én előző nap megittam 3 és fél liter gusztustalan ízű folyadékot, és ekkor már 24 órája nem ettem semmit...
Ezek után én maradok- gondoltam és ha az orvos nem is fogad, elég egy műszert és megcsinálom én a dolgot.
Végül nem kellett önvizsgálatot tartanom, felvettek az osztályra.

Nemsokára jött is a beteghordó, de én visszautasítottam a szolgálatait, a saját lábamon mentem a vizsgálatra.
Ő azért szolgálatkészen tolta mellettem az ágyamat. Már sejthetett valamit....
Vagy beszélt a nővérrel, ő ugyanis már egy injekciós tűvel várt és rögtön beadott nekem valami nyugtatót.
Be kel valljam, már nagyon rám fért, zűrös volt ez az év, a három gyerek, háztartás, tanulás.....

A vizsgálat 15-20 percet tartot, a nyugtató hatása még 3 órát.
A doki szépen kivárta, amíg megint tiszta lesz a fejem, aztán feljött leletmegbeszélésre.
Annak ellenére, hogy pár órával azelőtt még igen bensőséges viszonyban voltunk, nem ismert fel elsőre. Annyira el volt foglalva a szerveim vizsgálatával, hogy a fejemre már nem jutott ideje.

Én nem sértődtem meg, végre egy férfi, akinek nem a külső, hanem a belső dolgok a fontosak!

----------------------------------------

Ich ging wegen einer Untersuchung ins Krankenhaus.
Dort waren sie überrascht, warum ich kam, weil ich nicht im Computer stand.
Administrativer Fehler.

Ein Tag zuvor trank ich 3 einhalb Liter ekelhafte Flüssigkeit, und hatte ich schon 24 Stunden nichts gegessen
Ich bleib hier! - dachte ich. Und wenn kein Arzt mich anschauen will, dann klaue ich ein Gerät und mache selbst die Untersuchung.
Letztlich musste ich keine Selbst-Untersuchung machen, man hat mich doch auf die Station aufgenommen.

Und bald kam der Krankenpfleger, aber ich habe ihn zurückgewiesen und ging auf meinen eigenen Füßen zur Untersuchung.
Die ganze Zeit hat er sehr freundlich mein Bett neben mir hergeschoben. Er wusste schon was....
Oder er hat schon mit der Krankenschwester geredet, weil sie bereits mit einer Nadel auf mich wartete und sofort gab sie mir irgendein Beruhigungsmittel.
Ich muss sagen, es brauchte schon lange, letztes Jahr war ziemlich heftig, die drei Kinder, der Haushalt, arbeiten, studieren....

Die Untersuchung dauerte 15-20 Minuten, das Beruhigungsmittel wirkte noch 3 Stunden lang.
Der Arzt wartete bis ich wieder einen klaren Kopf hatte, dann kam er zu mir wegen der Befundbesprechung.
Vor ein par Stunden hatten wir noch ein sehr ""inniges" Verhältnis, aber er erkannte mich nicht wieder.
Er war so beschäftigt mit meinen inneren Organen, dass er keine Zeit hatte auf meinen Kopf zu schauen....

Trozdem war ich nicht beleidigt, endlich ein Man, dem die innere Dinge wichtiger sind als die äußeren!

And the winner is..../ And the winner is...

A 2010-es év eseménye: Ivánt beengeték az oviba. (lásd még : http://gyerekesirasok.blogspot.com/2010/10/az-uj-agy-das-neue-bett.html)

Miért mit gondoltatok, mi lesz?
6 és fél év után először volt pár szabad délelőttöm.

--------------------------------------------

Das Ereigniss des Jahres 2010: Man ließ Iván in den Kindertgarten rein. (siehe auch: http://gyerekesirasok.blogspot.com/2010/10/az-uj-agy-das-neue-bett.html )

Warum. Was habt ihr gedacht, was es wird?
Seit 6 und halb Jahren erstmals hatte ich ein par freie Vormittage.