A nagy érdeklődésre való tekintettel, most csak a KOFOLAval foglalkozom.
A kofola a létező szocializmus terméke..., és hát, olyan is.
Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Illetve a cseheké, mert a rendszerváltás után ő szerezték meg a licencét és mentették át e becses teréket a létező kpitalizmusba
Keletkezéstörténete kiábrándítóan egyszerű, anno a 60-as, 70-es években a kávégyártás melléktermékeként keletkező koffeintartalmú löttyel nem tudtak mit kezdeni, de azért kidobni sem akarták, gondoltak egyet, és trá-trá! Megszületett a kofola.
Olyan kólautánzat, ám, ha külső megjelenése és szénsavtartalma miatt kólára számítana a gyanútlan kóstoló, igencsak meglepődne, mert íze inkább citromos-gyógynövényes oldatra emlékeztet.
Igazából nem tudom, hogy finom-e, mégis, gyakori csehországi és ritkább szovákiai kiruccanásaink során kötelező ital. A legjobban a csapolt formáját kedveljük, szerencsére a derék csehek és szlovákok is, ezért a legtöbb gasztronómiai egységben nemcsak sört, de kofolát is csapolnak.
No comments:
Post a Comment