道場/道場

道場, vagyis Dojo, vagyis a harcművészetek gyakorlására szolgáló hely.
Vagyis a nappalink.
És nem azért, mert már más módon nem tudjuk rendezni a házasságunkban felmerülő vitás kérdéseket.
Nem, mi tényleg cselgáncs edzéseket tartunk benne.

A falnak támasztva 6 tatami vár szolgálatkészen a bevetésre,
a 先生 pedig természetesen a Zuram.
És nemcsak azért, mert a 先生, (sensei) azt jelenti, "aki előbb született", és hát ő kétség kívül előbb született, hanem mert ő a barna öves.
Szóval ő tarja az edzéseket a nappalinkban, ami most igazából egy 道場, vagyis Dojo.

A fiúk pedig lelkesen részt vesznek.
Persze én is felveszem ilyenkor a ruhát, felkötöm a narancs övemet, de én inkább lelkesen kimaradok.
Mert egyrészről lusta vagyok, másrészről meg a hely is kevés.
Szóval leülök egy sarokba, és elmélkedek.
Hiszen a 道場, vagyis Dojo nemcsak a harcművészetekre szolgál, de azt is jelenti: "a megvilágosodás helye".

És tényleg! Én épp minap, egy edzés közben világosodtam meg.
Jó,hogy a nappalink most egy 道場-t, vagyis Dojot mert a Zuram és a fiúk azóta rendben tartják.
Kell a hely a tataminak!
--------------------------------

道場, also Dojo, also Trainingsraum für Kampfkünste.

Kurz: unser Wohnzimmer.

Und nicht deswegen, weil wir die Probleme unsere Ehe auf andere Weise nicht löschen können.

Nein, wir machen tatsächlich Judotrainings.

6 Tatami liegen einsatzbereit neben der Wand, und der 先生 ist natürlich MM.

Und nicht deswegen, weil先生 (sensei) „früher geboren“ bedeutet, und er ist tatsächlich früher geboren, sondern, weil er den braunen Gürtel hat.
So er ist der Trainer in unserem Wohzimmer, das jetzt ein echte 道場, also ein Dojo ist.

Und die Jungs sind begeistert, daran teilnehmen zu können.

Ja, natürlich, auch ich ziehe mein Gi, und meinen orangen Gürtel an, aber ich bin lieber nicht dabei.

Auf der einen Seite bin ich faul, und auf der anderen Seite, ist der Platz auch nicht besonders groß.

So, setze ich mich in eine Ecke und meditiere.

Weil 道場 nicht nur „Trainingsraum für Kampfkünste“ bedeutet, sonder auch „der Ort der Erleuchterung“.

Und wirklich! Gerade vor ein par Tagen, während eines Training kamm mir die Erleuchtung:

es sei gut, dass unser Wohnzimmer ein道場, also ein Dojo ist. weil MM und die Jungs jetzt Ordnung halten.

Sie brauchen den Platz für die Tatami!

Éjszaka/Nacht

Egy este András sokáig fenn maradt, ezért volt elég ideje gondolkodni, mit is játszon./
Eine Nacht blieb András länger auf, deshalb hatte er genug Zeit sich etwas auszudenken.



És, mivel ő egy nagyon kedves fiú azt akarta hogy a testvérei is vele játszanak.
Dehát ők aludtak.
Ám, ahogyan látszik, ez a dolog nem zavarta őt./
Und, weil er ein braver Junge ist, wollte er, dass auch seine Brüder mitspielen.
Aber sie schliefen....
Und, wie man sieht, diese Tatsache störte András ganz und gar nicht.

Hűlt hely/Auf eine kalte Spur

Mert az ember először csak mérgelődik, hogy miért nem tudja visszatenni a helyére a dolgokat. ÉS fogadkozik, hogy legközelebb nem így lesz.
Aztán nekiáll keresni.
Először a megszokott helyeken. Ahová általában tenni szokták.
Aztán a nem megszokott helyeken. Ahol a loikat törvényei szerint simán lehetne.
Aztán az extrém helyeken, ahol a logika törvényei szerint egész biztos nem lehet.
De hát az ember bízik Istenben, meg abban a mondásban, hogy a lepény hal először, a remény hal meg utoljára.....

Aztán végső elkeseredettségében (no meg azért, mert már amúgy is kellett volna...) kiganézza az egséz lakást.
És végül nem találja meg.
És akkor leül, és megpróbálja feldolgozni azt, amit eddig is tudott, csak nem hitte el; azt, hogy az a bizonyos dolog elveszett......

----------------------------------

Am Anfang ärgert man sich nur einfach warum er nicht das Ding auf seinen Platz zurücklegen konnte und beteuert es am nächsten Mal anders zu machen.

Und dann geht man auf die Suche.
Zuerst sucht er es an den üblichen Stellen. Wo das Ding normalerweise ist.
Dann sucht man an solchen Plätzen, wo es, nach dem Gesetz der Logik sein könnte.
Dann sucht er an solchen Pläzten, wo es, nach dem Gesetz der Logik sicherlich nicht sein könnte.
Aber man vertraut Gott und sowieso die Hoffnung stirbt zuletzt.

Und dann, weil man nicht mehr weiter kann räumt man die ganze Wohnung auf.
und man kann das Ding einfach nicht finden.
Und dann setzt man sich und versucht es zu verarbeiten, was er bereits schon wusste, nur nicht glauben konnte, dass, das Ding verloren gegangen ist.....

On the Road..../ On the Road....

Mentünk.
Magyarországról Szlovákia felé.
A határ után nem sokkal eltévedtünk.
Na nem nagyon, de annyira igen, hogy úgy éreztük, érdemes egy benszülött segítségét kérni.

Lassítottunk, ablak le, fej kihajol:
-Guten Tag!- jött a köszöntés.
A pasas felismer egy osztrák rendszámtáblát, ez már jó jel, gondoltam.
-Elnézést, megtudná mondani, hogy jutunk el Párkányba?
Na erre már nem jött válasz, vagy a döbbenetttől ment el a hangja, vagy nem is tudott magyarul.
- Do Štúrova?- próbálkozott a Zuram.
Erre fény gyúlt a szemében, és elkezdett a kezével hadonászni:
- Tak, tak, tak, tak (Így, így, így).- Gondolom az előzmények után magasabb szintű kommunikációra már nem vállalkozott.

Nem állítom, hogy szakszerű útbaigazítást kaptunk, de azért sikerült eljutnunk Párkányig....

--------------------------------------

Aus Ungarn in die Slowakei.
Nach der Gernze verirrten wir uns .
Nicht wirklich, aber so, dass wir das Gefühl hatten, Hilfe eines Einheimischen in Anspruch nehmen zu müssen.
Wir verlangsamten die Fahrt; Fenster runter, Kopf raus:
- Guten Tag!- Kam die Begrüßung.
Der Kerl erkennt ein österreichisches Kennzeichen, ein gutes Zeichen, vielleicht kann er helfen, dachte ich.
Auf ungarisch fragten wir: - Entschuldigung, können Sie uns sagen, wie man nach Párkány kommt?
Vor Überraschung war er sparchlos, oder er konnte gar kein Ungarisch.
-Do Štúrova?- versuchte MM auf slowenisch.
Darauf reagierte er dann, und fing an mit beiden Händen herumzufuchteln:
-Tak, tak, tak, tak, tak (so, so, so, so, so)- Nach dem Vorhergegangen wollte er es nicht mit einer höheren Ebene der Kommunikation versuchen.

Na ja, professionelle Auskunft war das nicht, aber trozdem schafften wir es bis Párkány...

A házasság lényege/Der Kern der Ehre

A nővérem férjhez ment.
Egy íjászhoz.
És így történt meg az az eset, hogy az ifjú párnak egy íjakból formált alagúon is át kellett menniük.

Tomi, aki már rutinos esküvő-járó nem igazán értette a dolgot.
Látott ő már sokmindent, de ezt még nem.
Ezért rögtön meg is kérdezte tőlem, mi ezzel a céljuk.

Én éppen válaszolni akartam, amikor András (szintén rutinos esküvő-járó)
megelőzött:
-Biztosan le fogják lőni egymást!- mondta.

Úgy látszik, ő már sejt valamit a házasság lényegéről...

--------------------------------------------------

Meine Schwester hat geheiratet.
Einen Bogenschützen.
Und es geschah so, dass das frisch vermahlte Paar unter einem, aus Bogen gebauten Tunnel durchlaufen musste.

Tomi, der schon ein routinierter Hochzeitsbesucher ist, verstand das nicht.
Er hat schon vieles erlebt, sowas aber noch nicht.
Daher fragte er mich sofort, warum macht man solche Sachen.

Ich wollte antworten, aber András (auch ein sehr erfahrener Hochzeitsbesucher), war schneller:
-Sie werde sicher aufeinander schießen!- sagte er.
Na ja, es sieht so aus, dass er schon etwas vom Kern der Ehe ahnt...

egy tény/eine Tatsache

Szokásos reggel volt.
Feküdtem az ágyon, félálomban az órát nézegettem.
Még 15 perc, még 10 perc, na most kell kelni....
Tamás már fél órája fent volt, éppen Ivánt ébresztgette a Zuram a mellékhelyiséget foglalta.
Én felültem, nyújtozkodtam. Készülödtem a felkeléshez.
Ezt érezhette meg Andris, mert nekiállt mocorogni mellettem, kinyitotta a szemét, majd minden átmenet nélkül megszólalat:

-Azt hiszem hülyék vagyunk.

Mondjuk nem erre számítottam. Egy "jó reggelt", vagy egy "szia anyu" valahogy jobban passzolt volna a helyzethez.

------------------------------------------

Es war ein ganz normaler Morgen.
Ich lag im Bett, und schaute auf die Uhr im Halb-Schlaf.
Noch 15 Minuten, noch 10 Minuten, jetzt soll ich aufstehen....
Tamás war schon eine halbe Stunde auf und weckte gerade den Iván, MM war im kleinsten Raum.
Ich reckte mich, wollte aufstehen.
Vielleicht hat das András gespürt, weil er sich zu bewegen anfing, dann machte er seine Augen auf und dann ohne Vorwarnung, sagte er:

-Ich denke, wir sind Idioten.

Ich muss sagen, ich habe das nicht erwartet, ein "Guten Morgen" oder ein "Hallo Mami" hatte zur Situation besser passen können.

Anyák napjára/ Zum Muttertag

y

Csütörtökön megint cselgáncsozni voltam.
Fél év után először sikerült újra megsérülnöm. Megint a térdemen.
Mondjuk ez most nem volt olyan gázos, mert csak egy 40 kilós ellenfél esett rá.

Viszont így legalább volt miről anyáknapi verset írni a fiúknak.
Megírták, felmondtök én pedig meghatódtam.
Szép anyák napja volt

A vers magyar- szlovén-cseh és Iván szavakat is tartalmaz.
Valahogy így hangzik:

--------------------------------------

Am Donnerstag ging ich wieder zum Judo.
Nach einem halben Jahr konnte ich mich wieder verletzen.
Wieder mein linkes Knie.
Zum Glück war es nicht zu gefährlich, weil mein Gegner nur 40kg schwer war.

Aber es war ein guter Anlass für die Jungs ein schönes Muttertag-Gedicht zu schreiben.
Sie haben es geschrieben, sagten es auf und ich war entzückt.
Es war ein schöner Muttertag.

Das Gedicht enthält ungarische, slowenische und tschechische Wörter und sieht ungefähr so aus:

Daktari dal

Néha szomorú vagy
Meg is sérültél,
Jaj, de milyen nagy,
Te really szegény vagy!

Kocke in jelenčki in krede
Se igrajo kot sklede

Mi smo kluci
In ne stari muci

Nastup řada
To maš rada

Mi smo daktarijci
Jaz Apla Mimi in pa
Gospod Ivi
To smo mi!

O co je to?
To je neki taki
Kdo je to?
Gospod Vaki-daki.

Mi smo daktarijci
Jaz Apla Mimi in pa
Gospod Ivi to smo mi!

A zsákmány/ Die Beute

És akkor felállt.
Kezében ott volt a nyúl.
Fáradtnak érezte magát, de arca boldogságot tükrözött.
Talán egy éve evett utoljára nyulat, már alig emlékezett az ízére.

De most ott volt, felemelete és körbemutatta a csoport tagjainak.
-Nyúl. Enyém!- mondta, és a többek rögtön megértették, hogy rajta kívül senki nem fog enni a ZSÁKMÁNYból.
Amíg ők szétszéledtek, ő bedig megnyúzta az állatot. Az ehetetlen külső részt egyszerűen elhajította, majd egy mozdulattal letépte a fejét a törzséről.
Az alsó résszel hamar végzett. Hiába nem volt valami nagy darab.

Ezután felállt, és a füleinél fogva megragadta a fejet, majd diadalittasan lóbaálva körüljárt, és mindenkinek megmutatta a trófeát.
Végül két harapással azt is eltüntette.
Leült, fáradtnak érezte magát, de legalább teli volt a hasa.

- Hát ennyi, - gondolta magában Iván, - most újabb egy évet várhatok a következő csokinyuszira!

-----------------------------------------

Und dann stand er auf. Er hatte den Hasen in der Hand. Er fühlte sich müde, aber in seinem Gesicht spiegelte sich Freude.

Vielleicht vor einem Jahr hatte er Hasen gegessen, an seinen Geschmack konnte er sich kaum erinnern. Aber jetzt hob er ihn auf und zeigte ihn den anderen Mitglieder der Gruppe.

- Hase. Mein. - sagte er, und die anderen wussten schon, dass niemand, außer ihm von der BEUTE fressen darf.
Sie haben sich langsam zerstreut und begannen das Tier abzuhäuten. Er warf die ungenießbaren Teile einfach weg, und riss den Kopf vom Rumpf ab.

Er fraß den Rumpf sehr schnell auf. Es war sowieso kein großes Stück.
Dann stand er auf, nahm den Kopf bei den Ohren, und triumphierend hin-und herschwingend, fing er an herumzulaufen und zeigte allen die Trophäe.

Schließlich aß er das ganze mit zwei Bissen.
Und dann setzte er sich, fühlte sich müde, aber er hatte einen vollen Bauch.

Na ja, das war's,- dachte Iván,- jetzt ,uss ich wieder ein Jahr warten auf den nächsten Schokohasen!

Hölgyeim és Uraim!/Meine Damen und Herren!

Életkép:
Este 7 óra, ülök a gyerekszobában, a babaházon.
A Zuram mellettem a vacsoráját eszi, Tomi a felfordított asztalban ül, András pedig elkiálltja magát:
-Kezdődik a cirkusz!

Én az aznapi eseményekre gondolok.
Reggel hét és este hét között Iván háromszor harapta meg a bátyjait, Andris kétszer ült az öccsére, Tomi ötször küldte a középsőt melegebb éghajlatokra.
Kb 3 és fél deci folyadékot borítottak ki ,és kétszer áztatták el a fürdőszobát.
Ivánt háromszor kellett átöltöztetni, Andrást csak kétszer.
Tomi 5 tulipánhagymát ásott ki a kertben, Iván két bokrot "metszett" meg az ollóval.
A fiúk 2,6 percet veszekedtek azon, milyen mesét nézzenek, majd 10 perc után rájöttek, nem is ezt akarták...
Végül este Iván még szétkent egy kis akrilfestéket a kanapén.

És ezek után, -sóhajtottam fel- este hétkor ti még cirkuszolni akartok.....

-------------------------------

Genrebild:
Um 19 Uhr sitze ich im Kinderzimmmer auf dem Puppenhaus.
MM ist neben mir, Tomi ist im auf dem Kopf gestellten Tisch und András ruft:
-Und jetzt machen wir Zirkus!

Ich denke an denselben Tag:
Zwischen sieben Uhr früh und sieben Uhr abends hat Iván seine Brüder dreimal gebissen, András saß zweimal auf seinen Geschwistern, und Tomi schickte András fünfmal zum Teufel.
Sie schüttelten etwa 0,35 L Flüssigkeit aus und haben das Badezimmer zweimal überschwemmt.
Ivan musste dreimal umgezogen werden, András nur zweimal.
Tamás hat 5 Tulpenzwiebeln ausgegraben, Iván hat zwei Büsche mit einer Schere "geschnitten".
Die Jungs kämpften 2,6 Minuten lang, welchen Zeichentrickfilm sie sehen werden, und nach 10 Minuten wollten sie doch einen anderen.
Und schließlich, malte Iván mit Acrylfarben das Sofa aus.

Und dann, -seufzte ich - Ihr wollt jetzt auch noch Zirkus machen...