Gyerekek felülnézetből/ Kinder aus der Elternperspektive
Wednesday, August 17, 2011
A szavak embere/Mann des Wortes
Látogatások.
Amikor a felnőtt jól érzi magát a rég nem látott ismerősök között.
A gyerek meg nem igazán, mert ő még vagy nem látta ezeket a rég nem látott ismerősöket, vagy ha mégis, akkor olyan régen, hogy már nem is emlékszik rájuk.
És ez még csak a kisebbik probléma, hiszen ezek az ismeretlen ismerősök nemcsak úgy "vannak", hanem még mindenféle kérdéseket is feltesznek.
Amikre az ember legszívesebben nyolc napon belül, írásban válaszolna.
Dehát azt nem lehet....
Szóval felelgetni kell az illendőség keretein belül.
Aztán persze eljön az idő amikor itt az ideje lezárni az interakciót.
Lehet csöndbe burkolódzi, el lehet fordulni, estleg elbújni, de vannak sokkal elegánsabb lemegoldások, például az amit Tomi alkalmazott egy ilyen ismerős-beszélgetős menet végén.
Amikor ugyanis a sok kérdés után megkérdezték tőle, hogy mit is szeretne csinálni, akkor ő rájuk nézett, és csak ennyit mondott:
- Hát, biztosan nem beszélgetni!
-----------------------------------------
Besuche.
Wenn sich die Erwachsenen unter alten Bekannten wohl fühlen.
Und die Kinder nicht, weil sie diese alten Bekannten noch nie gesehen haben,und wenn doch dann war es so lange her, dass sie sich daran erinnern können.
Und es ist nur das kleinere Problem, weil es diese Bekannten nicht nur "gibt", sondern sie stellen sogar alle möglichen Fragen.
Auf welche man lieber schriftlich innerhalb 8 Tagen antworten würde.
Aber das geht nicht.
So soll man entsprechend antworten.
Und dann kommt die Zeit, wo man diese Interaktion beenden sollte.
Man kann einfach schweigen, kann sich umdrehen, oder sich verstecken. Aber es gibt viel elegantere Lösungen, zum Beispiel das, was Tamás wählte am Ende eines solchen Gespräches.
Als man ihn fragte, was er machen möchte, hat er nämlich so geantwortet:
- Nun, reden bestimmt nicht!
Monday, August 8, 2011
30/30
Jó jó tudom az ember a korán nem tud változtatni.
Az annyi, amenniy.
Én azért mégis kicsit rosszul érzem magamat.
Amikor megkérdezik hány éves vagyok szívesen hazudnék.
Dehát nem tehetem annyi vagyok amennyi.
Szívesen változtatnék a koromon de nem lehet.
Harminc éves vagyok (már két hete)....,
Csak, pedig a tudósok szerint a 32 éves nők a legszebbek!
------------------------------------------------------
Na ja, man kann sein Alter nicht ändern.
Es ist, wie es ist.
Aber trotzdem fühle ich mich schlecht.
Wenn man mich fragt wie alt ich bin, würde ich gerne lügen.
Aber ich kann es nicht machen, ich bin so alt, wie ich bin.
Ich würde gerne mein Alter ändern, aber ich kann es nicht.
Ich bin 30 (schon seit zwei Wochen)....
Nur, obwohl, laut der Wissentschaftler, die 32 Jahre alten Frauen sind die schönsten!
Az annyi, amenniy.
Én azért mégis kicsit rosszul érzem magamat.
Amikor megkérdezik hány éves vagyok szívesen hazudnék.
Dehát nem tehetem annyi vagyok amennyi.
Szívesen változtatnék a koromon de nem lehet.
Harminc éves vagyok (már két hete)....,
Csak, pedig a tudósok szerint a 32 éves nők a legszebbek!
------------------------------------------------------
Na ja, man kann sein Alter nicht ändern.
Es ist, wie es ist.
Aber trotzdem fühle ich mich schlecht.
Wenn man mich fragt wie alt ich bin, würde ich gerne lügen.
Aber ich kann es nicht machen, ich bin so alt, wie ich bin.
Ich würde gerne mein Alter ändern, aber ich kann es nicht.
Ich bin 30 (schon seit zwei Wochen)....
Nur, obwohl, laut der Wissentschaftler, die 32 Jahre alten Frauen sind die schönsten!
Tuesday, August 2, 2011
Szúnyog/Mücke
Ó, szúnyog!- kiáltott fel Iván majd egy jól irányzott ütéssel lecsapta a rovart.
Nem nem akarta ő megölni, csak azt akarta hogy az ne mászkáljon el.
Ő csak segíteni akart neki hogy kijusson a lakásból, és egy mozgó rovart nem lehet elkapni....
Szóval rácsapott hogy maradjon már egy helyben.
Ezután fogott egy poharat beletette, majd szépen kivitte az udvarra.
És a világában megint rend volt.
Csak azon csodálkozott, hogy a szúnyog miért nem akar elrepülni...
-------------------------------
O, Mücke! -sagte Iván, und schlug das Insekt nieder.
Nein er wollte es nicht töten, er wollte nur, dass es nicht weggeht.
Er wollte ihm nur helfen, um es aus dem Haus zu schaffen und ein sich ständig bewegendes Insekt kann man nicht fangen.
So schlug es nieder, dass es auf einer Stelle bleibt.
Dann nahm er ein Glas, legte die Mücke hinein und brachte sie aus dem Haus.
Und seine Welt war wieder in Ordnung.
Er wunderte sich nur, warum die Mücke nicht fliegen will.....
Subscribe to:
Posts (Atom)