Facebook

Ellustultam.
Meg hát véget ért egy korszak.
Már Iván is mindjárt kijárja az első osztályt, én is elkeztem komolyabban dolgozni.

Szóval nincs túl sok időm, a blog most jó ideig (örökre?) aludni megy.

Ellensúlyként a facebookra fogok több képet posztolni.
Vagy nem.

Megoldás

Iván megoldotta a nagy kérdést. mi volt előbb, a tyúk (vagy ahogy ő mondja a "gyúk"), vagy a tojás.
Nem fokozom az izgalmakat: a tojás.

Azt ugyanis a dinoszaurusz tojta!

Tetthely

Hazudtam.
Szerencsére nem a bíróságon, eskü alatt, hanem a iskolapedelusának németül.
Szóval nem lesz következménye, mert úgyse olvassa a blogot.

Mentségemre szolgál, hogy, a különböző krimisorozatok anyukáihoz hasonlóan, a fiamat védtem.
Pontosabban magamra vállalatam azt, amit ő követett el.

Egyszerűen bementem az iskola pedelusához és az t mondtam neki, hogy én szakítottam el a tornatermi gyűrűnehezéket tartó bőrszalagot. Ő erre azt mondta, hogy minden rendben, bárkivel előfordulhatott volna.
Oszt ennyi.

Mert hát véletlenül történt ugye, a szalag már elég elhasznált állapotban volt, dehát tisztába voltam bvele, hogyha azt mondom, hogy a gyerek volt, akkor azt fogák gondolni, hogy biztosan valami hülyeséget csinált,azért szakatt el.
Pedig nem is....

Georg Lukas vs Bert Hellinger

Az Erat- Fülöp produkciós iroda bemutatja:

A felvétel szünetében Darth Ivi odament az apjához és ezt mondta neki:

Vajon Hellinger milyen családot állítana erre?

Iván ovals

Egy szó akkor is el lehet olvasni, ha csak az első és utolsó betű van a helyén, a többi pedig tetszőleges sorrendben jön.

Egy szó értelmét ki lehet találni, ha csak a mássalhangzókat ismerjük belőle és lehetetlen kitalálni, ha csak a magánhanzósort látjuk.

És mi van ha Iván olvas?
Iván ugyanis szívesen olvas, egész oldalakat annak ellenére, hogy bizonyos betűket még nem ismer.
Szóval előfordul hogy kimarad egy magán- vagy mássalhanzó, néha egy egész szó. Kb így:

"A.i a.nl ne.m e.. .. .ttermet, a.t megh..om e...re!"

 Persze a szándék a lényeg, nem az érthetőség.

A feng shui hal

Feng shuizom.
Ennek elvileg az lenne a célja, h ogy a lakás ideálisan legyen kialakítva  és mindenki megtalálja benne a helyét és a csí is harmónikusan folyjon.
A végén meg majd belesétáluk a naplementébe..

Mondjuk lehet, hogy nem így lesz, mert a Zuram harmónia helyett csendes rezignáltsággal veszi tudomássul, ha megint átrendeztem a lakást.
Vele szemben viszont az egyik citromsügérübnkre átragadni látszik a hobbim.
Garfield (mert ez a becsületes neve), folyton átrendezi az akváriumot, köveket tesz át, algákat helyez máshová és cserépdarabokat tol el rendszeresen.

Szerintm az üvegtisztító harcsa miatt. Az ugyanis folyton falra mászik.
Hogy leegye az algákat onna.
Ezt persze Garfield nem tudja. Gondolom azt hiszi, hogy a harcsa ideges, ezért mászik a falra.
Ő meg szerintem le akarja nyugtatni, ezért feng shuizik, hogy az akvárium ideálisan legyen kialakítva  és mindenki megtalálja benne a helyét és a csí is harmónikusan folyjon.
A végén meg majd belesétálnakk a naplementébe..

Ülök a vécén....

... és azon gondolkozom, hogy miért bűzlik már megint.
Mert tegnap takarítottam, meg azelőtt két nappal és így tovább.

Persze tök mindegy, mert mit ér, ha a gyerek végre felhajtja az ülőkét, ha utánna kijön és kifejti neke, hogy csak a vécécsészé peremét pisilte le, az meg ugye nem olyan nagy baj....

Hát mondjuk nem olyan nagy baj, csak hát büdös. Én meg mehetek megint takarítani.
Persze mehetnének takarítani a fiaim is, gondoltam.
És így is lett.

Most rotációban takarítunk. A fiúk a Zuram meg én.
Persze mindenki a saját sílusában.

Iván teljes erőbedobással, András undorodó arckifejezéssel, Tamás folyamatos panaszkodással, a Zuram meg ahogy éppen jól esik neki.
Summa summárom a vécé most is csak akkor tisztességese kitakarítva, ha én nekiesek, de a köztes időben legalább nem bűzlik.

Cherchez la femme!

A cselgáncsklubb vezetője bejelentette, hogy lemond.
Már vártuk. Jó egy év szinte minden fontos feladat alól kivonta magát.

A Zuram lesz az új elnők.
Persze ez is egyértelmű Volt, mert Jó egy éve szinte minden fontos feladatot én végzek a klubban.

Most joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor miért nem én leszek az elnökasszony.
Nos ennek több okai is van. Egyrészt tisztában vagyok képsségeim határaival, másrészt neki van fekete öve meg jobb beszélőkéje.
A mindenféle szervezettel és emberrrel kapcsolattartás nyűgét, az edző- és edzésbeosztás felelősségét  is szívesen hagyom a Zuramra.

Én inkább az "elnök felesége" és  pénztáros leszek, és szerényen a háttérbe húzódva, a kasszakulcsal a kezemben,súgok majd a fülébe.

Gondolkoztam....

a minap. Burda olvasás közben. Mert azt nyilatkozta egy sikeres hímzőművész, hogy 13 éveskorától az anyukája nem ruhákat, hanem szabásmintát és anyagot vett neki.
Hordja, amit megvarr.

Na ezt a dolgot egy kicsit átalakítva szertintem a fiaimon is lehet majd alkalmazni
Úgy döntöttem, hogy amikor  betöltik 13. életévüket, onnantól kezdve csak vetőmagot és naposcsibét kapnak majd tőlem. Aztán egyenek, amit megtermelnek!

kétszer annyi "semmiidő"

 Kb annyi a változás a nyári szünethez képest, hogy most nem hétkor, hanem fél hétkor kezdem a munkanapot és délután a gyerekek nem a tv, hanem a házifeladat mellett ülnek...
vagy a zeneórán, vagy cselgáncsedzésen (oké ott azért nem ülnek).
Este pedig még tízóraikészítés, ruhakirakás. A hétvégén meg edzéstartás.

Röviden, most kb kétszer annyi "semmi időm" van (illetve nincs), mint eddig.
De azért küzdök ellene. Ma pl elküldtem két órára az össszes pasimat a csá'-ban, ami most éppen a kert, és kikapcsolódásként varrtam magamnak egy tök egyszerű parasztblúzt.
Kellemest a hasznossal ugye..., gondoltam, bár most úgy érzem, lehet, hogy az akciózás helyett  inkább aludnom kellett volna egyet.

kabáthoz a gombot....

"Anya, ez olyan, mint a boltban vettt"- nézi András tündöklő szemekkel az általam varrt ruhát.
Én besöpröm az elismerést és nem árulom el neki, hogy a bolti ruhát is valaki megvarrta, nem a fán termett....

"És tudsz ilyet a macimnak is varrni?" -
folytatja.
Persze. Neki is állok, amikor Tomi jelenik meg az ajtóban és máris nekikezdi:

-"És az ő macijának miért...., és az enyémnek akkor miért nem..., és én is akarok...."
Naná! Már rutinosan fordulok Iván felé:
"A te macid is fázik?"
Természetesen igen.
Meg ő is, mert ha Tamásnak és Andrásnak már varrtam egy-egy inget, akkor neki is jár....

Végre elkészülnek az alkotások, mindenki boldog. Felöltöznek, maci kézközelben, amikor a Zuram hazajön, már rohanják is le, mutogatják, milyük van.
Kicsit megijedek, mi van, ha  ő is akar valamit, de hamar megnyugszom.
Utál inget hordani, macija meg már régen nincsen!

sátoros....

Mert persze tudtam én, hogy hideg lesz.
De dacból nem raktam rendes cipőt.
Mert októberi időjárás ide, eső oda, azért mégiscsak Augusztus közepe volt.

Szóval ott állam reggel és döntenem kellett:
vagy a ruhámat tőkéletesen ütő, neonzöld crocs-ban, vagy zokniban ÉS szandálban indulok neki a vártúrának.

Hát izé, inkább "otthon" maradok, gondoltam először.
Aztán persze nem, mert elmentem.
Zokniban ÉS szandálban.

Megtettem, de nem vagyok rá büszke...

Jár a szája...

Mert az ember mindig tanul.
Néha az állatoktól.

Én eddig is a számmal neveltem, vagyis hánytam a falra a borsót.
 És lám a halak enge igazoltak és megmutatták, hogy a szájjal nevelés igenis a legjobb nevelési módszer.
Ők ugyanis a renitenskedő kishalakat egyszerűen bekapják, majd pár másodpercig a szájukban tartják őket. A nevelés hatásos, renitenskedő szépen visszaáll a sorba.

Szóval én is folytatom a szájjal nevelés, persze csak ha sikerül megoldanom egy problémát.
Mert bár  nagy a pofám, azt még nem tudom, hogyan fognak a gyerekek elférni benne....

Nos....

a halaink száma most = ideális darabszám+60 poronty.
Mert a franc gondolta volna, hogy az alig 3 hete vett bíborsügérek lebabáznak.
Persze ha Isten teremteni akar...
bár teremthetett volna máshová, dehát most ez van.

Ja!
Nem kell valakinek néhány bíborsügér?

Hájszoszájeti

Amikor majd majd valamelyik gyerekem osztálytársának szüleivel kell felszínes beszélgetést folytatnom, legalább lesz egy témám.
Mert kb ennyi hozadéka van, hogy a tengerparton nyaraltunk. Anyósékkal....

Nekem a tengerpart anyós nélkül sem egy álom célpont, mert szerintem  a fürdéshez min. 30 fokos víz kell. És az átlag napi 6 órai strandon üldőgélést is kiváltottam volna a körben elterülő nemzeti park felfedezésével, dehát a gyerekek leszavaztak.....

Persze tudtam én, hogy ez így lesz, de mivel tavaly már kölőttem a jokeromat, idén már nem nagyon volt mire hivatkozni, így  idén már a Zurammal  kettem vigyáztunk a 3+2re, hogy ne csináljanak hülyeséget, hogy minnél kevesebbet veszekedjenek, és hogy elégedettek legyenek.

Megcsináltunk, tök jó, de azért utolsó napon megbeszéltük, hogy jövőre valamerre északra megyünk kempingezni a fiúkkal, ezért "sajnos" nem marad majd időnk délre menni anyósékkal....

A kocka el van vetve...

A Zuram, 44 éves és 1,5 perc forgatás után ki tudja rakni a Rubik kocka egyik oldalát.
Tamás 10 éves és 2,5 perc forgatás után ki tudja rakni a Rubik kocka egyik oldalát.
András 8 éves és 3,5 perc forgatás után ki tudja rakni a Rubik kocka egyik oldalát.
Iván 6 éves és 4,5 perc forgatás után ki tudja rakni a Rubik kocka egyik oldalát.

Én 33 éves vagyok és kb 3 perc alatt az összes színt jó helyre teszem a rubik kockán.
De csak ritkán csinálom, mert a lekaparástól és az átragasztgatástól folyton letörik a körmöm.....

Rock me Amadeus!

András mindenáron Amadeus édességet  akart enni. Általános műveltségemnek köszönhetően elég hamar rájöttem, hogy a gyereknek Mozárt golyóra fáj a foga, ám mivel

muzikális képzésem kimerült az iskolai ének-zene órák látogatásával,

 abba már nemigazán tudtam beleszólni ,  hogy vajon Tomi képes-e a gitárján lejátszanni azt az akkordot, amit András a zongorán igen.  Andris váltig állította, hogy nem, Tomi meg bement a szobájába és csak azért is lejátszota a gitáron. Amikor pedig engem kérdeztek, kinjek van igaza, be kellett vallanom, hogy az "A csitári hegyek allatt" című dalnál megállt a tudományom....

Amikor én még kisscrác voltam!

 így néztem ki.                                  Aztán felnőttem...

Mikor lehetsz biztos benne, hogy anya lettél?

Alapvetően nem attól, hogy egy, vagy több gyerek meglehetős rendszeresességgel a közeledben tartózkodik.
És nem is attól , hogy ezek esetleg "anyáznak" rád (tudod, annya kérek ezt, anya segíts, anya mesélj stb.).

Dehát akkor mikor lehetünk biztosak abban, hogy anyák vagyunk?
Itt van néhány válasz:

1. Amikor nyaralás előtt nem a ruhatáradat válogatod, hanem as gyerekek által felhalmozott úticuccokat rostálod, hogy a játékok kívül más is férjen a kocsiba.

2. Amikor paracetamollal bedrogozva 37,5 fokos testhővel strandra viszed a gyereket.

3. Amikor bevásárlásból holtfáradta hazatérve ne a fotelba dobod le magadat, hanem a hűtőbe/kamrábas dobod be a cuccot.

4. Amikor rendrakás kőzben legjobb iosmerősőddel, Boribonnal folytatsz filozófiai értekezéseket.

5. Amikor rendszeres főzől és rendszertelenül eszel.

6. Amikor a szellemni kihívás csúcsát jelenti a 10-es szorzótábla kikérdezése a gyerektől.

7. Amikor folyton többszesszám 1. személyben beszélt.

Mr. X

Nincs is hideg

Én viszont annyira le vagyok robbanva, hogy reggelente csak szivatóval indulok.

Általában valamelyik gyerekem szivat meg azzal, hogy a hideg kezét/lábát bedugja a takaró alá. Aztán  ő szépen visszalaszik, én meg már automatikusan kelek és megyek a dolgom után
Pedig anno még megfogadtam magamnak, hogy én nem leszek olyan, mint a többi nő, akik akkor dolgoznak, amikor a többiek pihennek, és  amikor pedig a többiek dolgoznak, akkor meg valamilyen munkát végeznek.

Aztán mégsem így lett.
Persze az ember nem viszi túlzásba a dolgokat,  csak még egy kis mosogatás itt, némi foglalkozás a gyerekekkel ott, a változatosság (no meg a pénz ) kedvéért némi külsős munka, a hétvégén társadalmi szerepvállalás, no meg a kert gondozása. És hát persze a kapcsolati háló, és a rokoni szálak gondos ápolása. No és persze a férj ellátása is komoly időt s energiát igényel.

Persze a munkák feltorlódása  fokozatosan történt, ám egyszercsak mégis arra lettem figyelem, hogy olyan vagyok, mint sok más k(s)or(s)társam:
igen-igen
fáradt.
Annyira, hogy esténkén sorszor csak punnyadtan ülök, bámulom a tévét, és a kimerültségtők sokszor azt sem veszem észre, hogy az nincs is bekapcsolva....

Nem azért eszed, mert ízlik...

hanem azért mert én főztem!
Persze ha egy gyerekpszichológussal találkozom, majd gondosan titkolni fogom, hogy ezt szoktam mondani a gyerekeimnek, de szűk körben bevalhatom, hogy gyakran hangzik el a számból ez a mondat a közös étkezések alkalmával. Főleg, amikor valamelyik kölyök, "anya, de ez nem finom!", felkiáltással turkál a kajában.

Mert Tomi pl a pizzát nem eszik meg, miközben András naponta kérdezi, hogy mikor sütünk már. Persze ez fordítva is működik, András Tomi egyik kedvencére, a kölesre fúj....
Iván a tejszínes-tonhalas tésztától kap idegrohamot (persze ő szinte mindentől idegrohamot kap, de hát ez egy másik tészta...), miközben a testvérei még repetáznak is belőle.

Én pedig nem főzhetek mindennap tejbegrízt és a sült krumplit.
Meg én mondjuk nem is főznék mindennap. Semmit.
Dehát főzők. Mindennap. Valamit.
A gyerek meg megeszi.
Vagy nem.

Hull a szilva a fáról, hull a dék a kukából...

Jutott eszembe ez a  népdal amikor a minap levittem a szemetet.

Viszonylag sokat járok le as szeméttel mert többféle kukánk is van, és persze nem egyszerre telnek meg, ezért mindegyik egy külön forduló.

Egy-egy ilyen menet eddig átlagban 1-2 percet vett igénybe, de elképzelhető, hogy a jővőben hosszabb időre lesz szükségem.

És nem azért mert öregszem....

Hanem azért, mert ezentúl a szemetet is csak sminkben fogom levinni. Meg mindegy egyebet is csak maszkolás után leszek hajlandó csinálni.

Ami vicces lesz, mert eddig kb ha évente egyszer használtam szempillaspirált.

De ezentúl sminkelni fogom magamat.

És nem azért, mert öregszem.

Hanem azért, mert különben felismernek.

Az emberek. 

A városunkban.

Mert amióta rendszeresen gyerekeket edzek azóta 100-150 gyerek biztosan megfordult a kezem alatt (ja a judóban nagy a fluktuáció). És minden gyerekhez tartozik min. 1 testvér, 2 szülő, 4 nagyszülő, és az anyuka barátnője.

Ha valaki ezt felszorozza akkor az... sok. 

A város meg kicsi, tehát nem kell Kassandrának lenni, hogy megjósoljam 10 házelhagyásból 9szer biztosan összefutok valakivel, aki ismer. Egyszer meg véletlenül köszönnek rám, mert öszzekevertek valakivel.

Tehát ezentúl sminkelni fogom magamat. 

Hogy ne ismerjenek fel....

Csatt(anó)

Mert ha már a nemi megkülönböztetésnél tartunk, akkor ugye hogy is van az, hogy egy kislány vígan matchboxozhat, egy kisfiú meg ha barbit vesz a kezébe akkor az gáz.... - jutott eszembe, amikor Andrásnak már olyan hosszú lett a haja, hogy már belelógott a szemébe.

Itt cselekedni kellett, és mivel én egy nagyon gondos, ám feletébb lusta anyuka vagyok a hajvágást szépen elhalasztottam másnapra és egy kezembe kerülő csitt-csattal orvosoltam a problémát.
Szünet van, a kertnél kijebb úgy se mennek, hát jó lesz.
A gyerek tök jó el volt egész nap, egy percig sem érzékeltem rajta a látens interszexuális identitászavar jeleit.

Én nem, erre hazajött a Zuram, nézett egy morcosat, és kivette a gyerek hajából a csatot.
Aki ettől megint elkezdett nem látni....

Azt hiszed

Amikor az embernek gyereke születik, a szoptatási demencia ellenére hamar rájön, hogy nincs az a méretú lakás/kocsi/kert, amit nem lehetne pillanatok alatt gyermekholmikkal megtölteni.
Mert mindenre szükség van. Még arra is, amire nem, mert mi van ha mégis....

Persze ahogy telik az idő, azt hiszed jobb lesz, hiszen egyre csökken a pelenkák, váltóruhák, készülékek száma. Igen  ám de  ezzel párhuzamossan egyre több játék lepi el a lakást.
A ember titokban persze nyomlál, de már velem is megesett, hogy a gyerekeim a kukából halászták vissza a, bár évek óta nem használt, de lelki fejlődésükhöz elengedhetetlen törött lábú lovat.

Persze ahogy telik az idő azt hiszed jobb lesz, mert azért előbb-utóbb csask iskolába kerül a gyerek és akor majd úgy is annyira túl lesz terhelve, hogy nem jutt ideje a felesleges vackok gyűjtésére.
Igen ám, viszont kelleni fog neki íróasztal, szék, új könyvespolc és természetesen tanszerek, amik szintén sok helyet foglalnak, és ha valmi logisztikai csoda folytán mindent sikerül elhelyezned, akkor úgyis jön egy agyament tanerő, aki megveted veled min. 14, az iskolában csak egyszer használatos, ám évekig tárolandó és sok helyet foglaló dolgot.

Persze ahogy tellik az idő, azt hiszed jobb lesz.
Azt hiszed.....